Nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az uniótól
Az európaiak többsége – 56 százaléka – szerint több uniós forrást kellene áldozni a járvány okozta károk csökkentésére. A válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi. A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40%-ban támogatják az uniós források növelését erre a célra.
Az Európai Parlament megbízásából 2020. június végén készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 68%-a nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak a válság utáni helyreállításban. Többségük (56%) szerint ehhez az is kell, hogy az uniónak több forrása legyen mindenekelőtt az egészségügyi ágazatot érő terhek, illetve a gazdasági hatások enyhítésére. A válaszadók több mint fele (53%) továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest. A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál.
A Parlament elnöke, David Sassoli így kommentálta az eredményeket: „A válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a polgárok nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az uniótól a válság rendezéséhez. Azt is világosan látják, hogy az uniós költségvetés megnövelése nélkül aligha lehet kezelni a világjárvány példa nélküli gazdasági és társadalmi hatásait. Amikor a Parlament a jelenlegi költségvetési vita során egy hatékonyabb és nagyratörőbb EU mellett teszi le a voksát, akkor az európaiak kérését juttatja érvényre.”
Egyre többen hallottak az EU járványügyi intézkedéseiről, azok megítélése kedvezőbb
Az európaiak 76%-a előtt nem ismeretlenek a világjárvány következményeinek enyhítésére hozott uniós lépések. 36% azt is pontosan tudja, hogy melyek ezek a lépések. A témában készült áprilisi felmérés eredményeihez képest ez három százalékpontos növekedést jelent. Áprilisban még a válaszadók csupán 42%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel. Mostanra ebben is átlagosan hét százalékpontos növekedés tapasztalható. Egyértelmű jelzés ez arra, hogy a közvélemény kiáll a javasolt intézkedések mellett, amelyek közül több még meg sem valósult.
A polgárok többsége továbbra sem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás mértékével
A megkérdezettek 53%-a nem érzi kellő mértékűnek a tagállamok egymás iránti szolidaritását, 39% viszont ezzel átlagban elégedett. Áprilisban ennél rosszabb volt a helyzet: átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna több segítséget a többi tagállamtól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek (további kilenc százalékpontnyian), de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot (további hét százalékponttal). Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék).
Fejleszteni kellene az uniós szintű eszközöket a válsághelyzetek kezelésére
A válaszadók mintegy kétharmada (69%) egyetért azzal, hogy „az EU-nak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány”. 26 tagállamban a válaszadók döntő többsége érzi így. Leginkább Portugáliában és Luxemburgban (87-87%), Cipruson (85%), Máltán (84%), Észtországban (81%), Írországban (79%), Olaszországban és Görögországban (78-78%), Romániában (77%) és Spanyolországban (75%) vannak ezen a véleményen.
A járványvédelemhez az európaiak többsége növelné az uniós költségvetést
Az európaiak többsége (56%) úgy véli, hogy több uniós pénzforrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül 15-ben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk. Magyarországon ez az adat 57%. A magyar megkérdezettek 42 százaléka azonban elégedett az uniós források mennyiségével (csak 40% támogatná a forrásbővítést). Azzal kapcsolatban, hogy mely szakpolitikai területekre irányuljanak többletforrások, az európai polgárok egyértelműen az egészségügyet említették a legelső helyen. 55% számára a népegészségügyi ráfordítások a legfontosabbak (a tagállamok közül 17-ben). A listán előkelő helyen szerepelt továbbá a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45%), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37%), az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36%).
Továbbra is jelentős egyéni pénzügyi nehézségek
Mi sem jelzi jobban, hogy mielőbb szükség van a helyreállítási csomagra, hogy az európai polgárok a járvány kitörése óta súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Ebben a tekintetben alig volt változás áprilishoz képest: a válaszadók 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként 21 tagállamban jelölték meg a jövedelemkiesést (28 százalék). Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre.
Csökken a bizonytalanság és a félelem érzése, megjelent a bizakodás és a remény
Amikor a polgárokat arról kérdezték, hogy jelenleg mivel lehetne a legjobban jellemezni a válsággal kapcsolatos érzelmi állapotukat, 15 tagállamban is a „reménységet” választották (a válaszadók összesen 41%-a). Ez jelentős fejlődés a legutóbbi felmérés óta. Megközelítette a „bizonytalanságot”, amely az áprilisi 50%-ról most 45%-ra csökkent. Általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17%-ra, a frusztráció négy százalékponttal 23%-ra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21%-ra. Ezzel szemben átlagban három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24%), és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16%).
***
A közvélemény-kutatást a Kantar végezte az interneten (Máltán és Cipruson telefonon) 2020. június 11. és 29. között. Az EU 27 tagállamából összesen 24.798-an válaszoltak. A megkérdezettek köre a 16 és 64 év közötti korcsoportra (illetve Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában a 16–54 éves korosztályra) korlátozódott. A reprezentatív mintavétel érdekében országos szinten nem, életkor és régió alapú kvótákat határoztak meg. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
