Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2024-04-21 17:10:00
Tíz európai közül több mint nyolc (81 százalék) úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt még fontosabb a szavazás * Tízből hat polgár (60 százalék) érdeklődik a június 6-9-i európai választások iránt, 11 százalékponttal többen, mint ugyanebben az időszakban az előző, 2019. májusi szavazás előtt * A polgárok 73 százaléka szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre * Az uniós védelmi- és biztonságpolitika egyre fontosabbá válik * A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék), valamint a közegészségügy (32 százalék) foglalkoztatja leginkább a választókat – áll az Eurobarométer júniusi EP-választások előtti utolsó felmérésében.
A választások iránti érdeklődés, a választások időpontjának ismerete, valamint a választási hajlandóság mind emelkedtek a legutóbbi felmérés óta, amelyet 2023 őszén végeztek. A növekedés még szembetűnőbb a 2019 tavaszi felméréshez képest, amit három hónappal az előző európai választások előtt végeztek.
A polgárok 60 százaléka most azt mondja, hogy júniusban szívesen szavazna. A polgárok 71 százaléka mondja azt, hogy valószínű, hogy szavazni fog
Az eredmények azt mutatják, hogy az uniós polgárok tisztában vannak a választások fontosságával a jelenlegi geopolitikai helyzetben: tíz közül nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy ez még fontosabbá teszi a szavazást. Ezt az állítást valamennyi tagállamban nagy többséggel támogatják.
Roberta Metsola, az EP elnöke a felmérés eredményeit kommentálva azt mondta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás még fontosabb a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szavazásra hívom a polgárokat, erősítsék meg az európai demokráciát és alakítsák maguk Európa jövőjét!”
Metsola hozzátette: „A Parlament és az Európai Unió az elmúlt években példátlan módon teljesített. Kivételes és kihívásokkal teli körülményekkel kellett szembenéznünk, mégis erősebbek és egységesebbek lettünk. A Parlament a polgárok hangja és szószólója volt és marad az EU-ban.”
Fő téma legyen a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak (31 százalékkal). Az uniós védelem- és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt a polgárok számára, különösen Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának fényében. Jelenleg kilenc országban említik ezt a témát az első (vagy más témával együtt első) helyen a választási kampány prioritásainak sorában, a legmagasabb mértékben Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék).
Prioritás az uniós polgárok védelme és biztonsága
A jövőre vonatkozóan az uniós polgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik a leginkább prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén, majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/mezőgazdaság következik (mindkettőt 30 százalék nevezte meg). Míg tízből négy polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint ez nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Nemzeti szinten 15 országban a relatív többség úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban ez az arány 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék. Eközben a szlovén és a cseh polgárok vélik leginkább úgy, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).
A polgárok csaknem háromnegyede (73 százalék +3 százalékpont a 2023 őszi adatokhoz képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, egyötödük (20 százalék) szerint „nagyon” hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 százalék). Ezek az eredmények 2023 őszéhez képest stabilak az egész EU-ban.
***
Az Európai Parlament 2024 tavaszi Eurobarométer-felmérését a Verian (korábban Kantar) kutatási ügynökség végezte 2024. február 7. és március 3. között mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen zajlott, amelyeket Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán és Dániában videóinterjúkkal (CAVI) egészítettek ki. Összesen 26 411 interjút készítettek. Az uniós eredményeket az egyes országok lakosságának száma szerint súlyozták. (Forrás: az EP Kommunikációs Főigazgatósága)