Eugen Nicolăescu szerint tanítani kell az egészségnevelést az iskolákban

A most kezdődő tanévben nem, de jövőtől az iskolai tananyag részét képezné az egészségnevelés – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter.

Fotó: Antalfi Imola

A most kezdődő tanévben nem, de jövőtől az iskolai tananyag részét képezné az egészségnevelés – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter. Az eseményen még jelen volt Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke, Adrian Pană államtitkár és dr. Ovidiu Butuc, a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház főigazgatója.

Több, az egészségügyi rendszer reformját érintő témát vetett fel Eugen Nicolăescu szakminiszter a tegnapi sajtótájékoztatón. Bejelentette: módosítani szeretnék az iskolai orvosi ellátásra vonatkozó törvénykezést olyan értelemben, hogy az iskolai orvosok feladata elsősorban az egészségmegelőzés legyen.
„Jelenleg ez a rendszer alig, vagy egyáltalán nem működik. Minden gyermek biztosítottnak számít, ezért szerepel egy családorvos jegyzékén, ugyanakkor az iskola orvosa által is nyilvántartott, és szükség esetén orvosi ellátásban részesül. Hogy e két tevékenység ne tevődjön egymásra, az iskolaorvosok feladatköre elsősorban az egészségnevelés, a betegségmegelőzés lenne. Ennek fontos eleme, hogy a tananyagban is szerepeljen az egészségnevelés, amivel az oktatási miniszter is egyetértett” – jelentette ki Eugen Nicolăescu. Hozzátette, a 2013–2014-es tanévre már elkéstek, de a következő tanévben bevezetik ezt az új tantárgyat. „Az idei év végére meglesz az új jogszabály az iskolai orvosi ellátásra. Az új tantárgyat pedig mindenképpen pedagógusi képzettségű személy fogja oktatni, ezt a kérdést még elemezzük” – válaszolta a Népújság kérdésére a miniszter.

Máj-, vese- és hasnyálmirigy-átültetést végeznének a sürgősségi kórházban

Eugen Nicolăescu tegnap a sajtótájékoztatót megelőzően a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház és a Marosvásárhelyi Kardiológiai és Transzplantációs Intézet vezetőivel is tárgyalt. Kijelentette, a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházból kivált Kardiológiai és Transzplantációs Intézet jogi személyiséggé nyilvánítása nem akadályozta az előbbi működését. „A Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház az egészségügyi szolgáltatások komplexitása, a felszereltség szempontjából megfelel a regionális sürgősségi kórházra vonatkozó kritériumrendszernek, ezért úgy döntöttünk, egyike lesz annak a 12 kórháznak, amelyek kísérleti programban vesznek részt” – mondta a tárcavezető. Nicolăescu közölte, a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban elindítanák a máj-, vese- és hasnyálmirigy-átültetést, e szolgáltatások akkreditálása folyamatban van, ugyanakkor a járóbeteg-szakrendelő felújítása is prioritás a szaktárca számára. Ami az augusztustól önálló jogi személyiségű intézményként működő Kardiológiai és Transzplantációs Intézetet illeti, két hónapon belül megkaphatja a jóváhagyást az országos egészségügyi programokban való részvételre, köztük a szív-transzplantációra, ugyanakkor az intézet keretében újszülött- és gyermek-szívsebészeti képzési központot létesítenek. A Népújság kérdésére, hogy párhuzamosan a transzplantációs tevékenység rendezi-e a szervadományozással kapcsolatos jogi hiányosságokat, illetve elkészül-e a donorok regisztere, a szakminiszter kijelentette: Románia elfogadta és alkalmazza az európai törvénykezést a szervátültetést illetően, hátravan még az Országos Transzplantációs Ügynökség átszervezése (év végéig meglesz), valamint a donorok regiszterének elkészítése, ami bővíti az ügynökség hatáskörét, de felelősségét is. Nicolăescu nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a bevezetendő egészségi kártyákra rávezessék azt, hogy valaki donor-e, de ez csak akkor lehetséges, ha a szóban forgó személy előtte közjegyző előtt nyilatkozik szándékáról. Mivel az embereknek ez anyagi teher, a szaktárca nem kötelezhet senkit arra, hogy e kérdésben nyilatkozzon – jelentette ki a miniszter. Érdeklődésünkre a közegészségügyi igazgatóságok és az egészségbiztosítási pénztárak átszervezéséről kifejtette: előbbieknek két komponense lesz, egy részük a minisztériumhoz, másik részük a megyei önkormányzatokhoz fog tartozni, más-más hatáskörökkel. A pénztárak esetében az átszervezéssel kapcsolatos elemzések még folyamatban vannak.