Észak-atlanti védelmi csúcstalálkozó
Első alkalommal találkoznak a NATO-tagállamok védelmi miniszterei azóta, hogy eldőlt, jövőre Nagy-Britanniában lesz a NATO-csúcstalálkozó. A keddi brüsszeli tárgyalások napirendjének egyik legfontosabb része a csúcs előkészítése lesz.
Első alkalommal találkoznak a NATO-tagállamok védelmi miniszterei azóta, hogy eldőlt, jövőre Nagy-Britanniában lesz a NATO-csúcstalálkozó. A keddi brüsszeli tárgyalások napirendjének egyik legfontosabb része a csúcs előkészítése lesz.
Diplomaták szerint 2014 októberének utolsó harmadában lehet az állam- és kormányfők találkozója, de még sem a pontos időpontról, sem a konkrét helyszínről nem született végleges döntés.
Az egyik tagállam NATO-diplomatája kitért arra is, hogy a védelmi miniszterek egyik legfontosabb áttekintendo feladata az afganisztáni helyzet lesz, illetve az átmenet, mivel az ország egész területén most már gyakorlatilag a helyi erők felelnek a biztonságért. A védelmi miniszterek egyik munkaülésén az afgán védelmi miniszter is jelen lesz.
Erről egy úgynevezett stratégiai tervezési dokumentumot kapnak kézhez a tárcavezetők. NATO-tisztviselők arról számoltak be, hogy a 2014 utáni, úgynevezett „Resolute Support”, vagyis határozott támogatás művelet létszámáról egyelőre nem született döntés. Sok minden függ ugyanis az Egyesült Államok és Afganisztán közötti kétoldalú védelmi megállapodástól, az pedig azért nem született meg, mert egyelőre nincs egyetértés Kabul és Washington között, hogy milyen immunitást kapjanak az afgán igazságszolgáltatás joghatósága alól az amerikai katonák.
A 2014 utáni nemzetközi akció jogi alapjáról is folynak még viták, elegendő lenne ugyanis a műveletekhez, ha a kabuli kormány meghívná a nemzetközi erőket, Moszkva viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzon új határozatot, amely nemzetközi jogi alapot biztosítana hozzá. Szakértők szerint ez politikailag kedvezőbb volna, például az orosz törvényhozás is nagyobb eséllyel támogatná így a nemzetközi szerepvállalást, ugyanakkor ezzel Moszkva – a BT állandó tagjaként – vétójogot kapna abban, mindazonáltal a nemzetközi misszió elgáncsolása Orosz-országnak sem áll érdekében, nemzetbiztonsági szempontból ugyanis számukra is rendkívül káros lenne, ha nem indulhatna el a művelet.
Részben ehhez kapcsolódik a miniszteri tanácskozás másik jelentős napirenden lévő témája, a képességfejlesztés, amelynek célja az, hogy a szövetségesek az afganisztáni szerepvállalás, közös munka után képesek legyenek szinten tartani együttműködési képességeiket.
Napirenden van a kiberhadviselés elleni védekezés is, amellyel kapcsolatban az a fő kérdés, hogy meddig mehet el a NATO ezen a területen, az ugyanis már eldőlt, hogy egy külső kibertámadás ugyanolyan „fegyveres támadásnak” minősül, amelyre érvényes a washingtoni szerződés 5. cikkében lefektetett kollektív védelem elve, vagyis egy kibertámadás az egyik tagállam ellen az összes tagállam elleni támadásként értelmezendo. Magas rangú diplomaták rámutattak, hogy egy kibertámadás adott esetben nem csak informatikai problémákat okozhat, egy atomerőmű vagy egy gát ilyen módon történő megtámadása fizikai károkat, hatalmas katasztrófát is okozhat, ezért megfontolandó, hogy egy kibertámadás esetén a NATO ne csak a kibertérben védekezzen, hanem a polgári védelmi és mentési feladatokban is segítséget nyújthasson.
A védelmi miniszterek 2011 óta most először találkoznak majd Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel. Több biztonságpolitikai kérdésben nincs egyetértés Moszkva és az észak-atlanti szövetségesek között – mutattak rá diplomaták.
