Értelmetlen hivatali packázások

Tegnap délben a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban rövid sajtótájékoztatót tartott Andrei Mureşan jogász, a hivatal tavaly tavasszal kinevezett jegyzője. 2015. szeptember másodikán a prefektúra a közigazgatósági bíróságon óvást nyújtott be az ellen, hogy a jegyzőt polgármesteri rendelettel nevezték ki. Tegnap az elsőfokú ítélet elutasította a prefektúra keresetét, és helyben hagyta azt a rendeletet, amellyel a jegyző áthelyezéssel korábban elfoglalhatta állását. Erről és munkájáról tájékoztatta az újságírókat a jogász. 

– Az ügy valószínűleg folytatódik. Ettől eltekintve nem értem, hogy miért nem kommunikált a két intézmény. Többször telefonáltam a prefektúra jogügyi osztályára, hogy a keresetet megelőzően tisztázzuk a helyzetet. Nem válaszoltak, és sohasem volt az irodában az üggyel foglalkozó beosztott. Félretéve a személyeskedést, azt szeretném, hogy végre a két közigazgatási hivatal együttműködjön. Mivel eddig nem született döntés, nem hozhattam nyilvánosságra az ügyet. Ennek kapcsán viszont rávilágítanék arra, hogy miként dolgozik a prefektúra jogügyi osztálya. Előttem van egy 2010-es polgármesteri rendelet, amellyel 

a marosvásárhelyi rendőrségen dolgozó egyik hölgyet – az esetemhez hasonlóan – áthelyezték Mezőméhesre jegyzőnek. Ezt a rendelkezést a mai napig nem óvta meg a prefektúra. Ez azt jelenti, hogy nem vizsgálták felül a dokumentum jogosságát? A kérdés persze költői – mondta a jegyző. Hozzátette, hogy nem ez az első eset, amikor a prefektúra olyan ügyeket bírál felül, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. Az állásba való kinevezésről szóló okiratok a munkaadó és a munkavállaló közötti személyes dokumentumok, amelyek nem közigazgatási akták. Ezt igazolja egy másik hasonló eset. A prefektúra megóvta a közigazgatási bíróságon a marosvásárhelyi idősotthon igazgatójának kinevezését polgármesteri rendelettel. Már az első fokon elvesztették a pert. Fellebbeztek, majd a megfellebbezhetetlen bírósági döntés is a polgármesteri hivatalnak adott igazat. Furcsa, hogy a prefektúrán nem ismerik a Legfelsőbb Semmítőszéknek és Fellebbviteli Bíróságnak azt a határozatát, miszerint a prefektúrák csak a közigazgatási törvények értelmében kibocsátott dokumentumokat vizsgálhatják felül, nem a személyes jellegűeket – fejtette ki Andrei Mureşan. 

A jegyző elmondta, lezártnak tekinti a témát, és azt szeretné, hogy valós, szakszerű együttműködés alakuljon ki a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a prefektúra között a lakosok érdekében. Hozzátette, nem egészen egy év alatt, amióta elfoglalta állását a hivatalban, a közterületkezelő és a jogügyi osztály munkatársaival közösen 222 utcát, 79 ingatlant telekeltek, köztük a polgármesteri hivatal épületét (!), ugyanakkor 120 per van folyamatban, ezenkívül 20 esetben földüggyel fordultak a bírósághoz a felperesek. Sikerült a volt méntelep 18 hektáros területét a városra telekelni. A továbbiakban azon is dolgoznak, hogy átvegyék a Romgaz által részben felépített sportkomplexumot, tárgyalásokat folytatnak a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó ásványi kincsek osztályának illetékeseivel, hogy a város átvegye a volt téglagyár agyagkitermelőjét. 

A kérdésre, hogy eddig miért nem sikerült mind az utcákat, mind a polgármesteri hivatal épületét telekelni, nem válaszolt, igaz, az utcákkal kapcsolatosan megjegyezte, hogy a legutóbbi telekkönyvi nyilvántartás óta a különböző javítások, esetleges módosítások miatt „változott a terephelyzet”. Azt is megtudtuk, hogy Marosvásárhelyen a birtoklevelek 97%-át kézbesítették, 

a visszaszolgáltatott földterületeket telekelték is.