Értékes leletekre bukkantak Gyulakután

Sok mindent átírnak az új ismeretek

Lapunkban beszámoltunk már arról, hogy nagyszabású felújítási munkálat kezdődött a gyulakutai református templomnál: a falak nedvesedésének megszüntetése érdekében vízelvezető rendszert építenek ki; falkutatás történt, elkezdték az orgona felújítását, tervezik a kazettás famennyezet restaurálását is, ám mindezekhez minisztériumi engedély és előzetes régészeti ásatás szükséges. Februárban a szakemberek már két ásatást is elvégeztek, amelyek során igen értékes tárgyi leleteket hoztak felszínre a talajból.

Az első ásatási szakaszra február elején került sor: a Maros Megyei Múzeum három szelvény feltárását rendelte el, a gyülekezet egy negyediket is kért, ugyanis a szájhagyomány arról beszélt, hogy az orgonakarzat alatt kripta van. A László Keve régész által vezetett ásatások számos új információt szolgáltattak, így mintegy két évszázadnyi, kezdeti helytörténeti korra is rávilágítottak: kiderült, hogy a falu első temploma egy kis fakápolna lehetett, amelynek helyére a 14. századra kőtemplom épült. Ennek alapköveit is feltárták, de a falkutatások során megtaláltak eredeti, később befalazott gótikus kőablakokat is. Ezt a templomot a 15. században kibővítették, így nyerte el mai méreteit.

Ugyanakkor az egyik szelvényben egy 10-11. századi sírra bukkantak. Innen nemcsak teljes emberi csontvázak kerültek elő, hanem egy S végű hajkarika is, amilyenek a honfoglalás kori magyar női sírokból szoktak előbukkanni, továbbá egy ezüstszálakkal átszőtt szövetdarab is felszínre került, ami azt bizonyítja, hogy gazdag személyeket temettek el itt, az első templom falain kívül. 

Az eredetileg kéthetesre tervezett ásatást öt nap alatt végezte el két régészcsoport, munkájukat hatékonyan segítette egy helyi vállalkozó munkacsoportja is.

Feltárult a kripta is 

A negyedik szelvényt annak reményében kezdték feltárni, hogy megtalálják a helyi patrónusok, a Lázár grófok és Szövérdi Gáspár János (Bethlen Gábor bizalmasa és konstantinápolyi nagykövete) családi kriptáit. Hamarosan falra is bukkantak, amelyről kiderült, hogy valóban egy kriptáé. Ennek alapos vizsgálatára és feltárására a február utolsó hetében végzett második ásatáskor került sor, amelyet a Maros Megyei Múzeum egy másik munkatársa, Gál Szilárd régész, antropológus vezetett. Két napig keresték a kripta bejáratát, mígnem két boltíves falrész került elő, majd egy tégla eltávolításával bevilágítottak az építménybe, így derült ki, hol volt a kripta bejárata az utolsó, végső befalazás előtt. A bejárat felnyitásakor egy halom csont fogadta a régészt a 3 méter széles, 5 méter hosszú és 2 méter magas kripta közepén. Az építményt többször elöntötte a víz, amely a koporsók egykori fa tartószerkezetét, majd a koporsókat is megrongálta, és a csontokat egy halomba sodorta. A csontok kiemelése során csodaszámba menő leletre is akadtak: négy aranygyűrű került elő, egyiken a Bethlen Sofi felirat egyértelműen egykori tulajdonosára, Bethlen Zsófiára, Szövérdi Gáspár János második feleségére utal, és egyben azt is valószínűsíti, hogy a Szövérdi család kriptájáról van szó, amelybe vélhetően két férfi, három nő és négy-öt gyerek volt eltemetve. A csontokat a kriptában hagyták, de mintát vettek belőlük, hogy DNS-vizsgálatnak vessék alá őket. László Keve a „kripták templomának” nevezte a gyulakutai istenházát, hiszen vélhetően még további két-három sírkamra is lehet a talajban (ugyanis a szájhagyomány szerint Lázár grófokat is temettek el a templom alatt), de a gyülekezetnek egyelőre nincs tervében további ásatásokat végeztetni. A feltárt kriptát viszont látogathatóvá teszik, lejáratot építenek ki, és a rendelkezésükre álló információkat szakemberek segítségével elérhetővé teszik az érdeklődők, látogatók számára is.

Mit takarnak a mészrétegek?

Az első ásatással egy időben végzett falkutatást a templomnál Kiss Loránd marosvásárhelyi restaurátor és csapata. A már eddig is ismert két falfestmény mellett mások is előbukkantak a mészrétegek alól: egyik vélhetően a Heródes király által elrendelt betlehemi gyermekgyilkosságot ábrázolja, a szószékkel szemben az okos és a balga szüzek példázatát látjuk, míg a szószék mellett a kezében Bibliát tartó és irányt mutató Jézust ábrázolja a freskó, és egy festett oltár részletei is előbukkantak.

A szakemberek véleménye egybehangzó: ezeket a falképeket érdemes megőrizni és restaurálni, hogy fennmaradjanak az utókor számára. Azokat a falrészeket, ahol érdemleges festménynyomokra nem bukkantak, a szakemberek vissza- állítják, majd a templombelsőt az idén teljesen kimeszelik. Ugyanakkor rábukkantak az egykori sekrestyeajtóra is, bár ennek egy részét Szövérdi Gáspár János emléktáblája borítja. Ezt is feltárják, restaurálják és bemutatják – részletezte Kulcsár Rabocskai Levente lelkész.

Még sok munka vár rájuk

Kiss Loránd útmutatása szerint a falakat kívül-belül egy bizonyos magasságig megszabadították a vakolattól, hogy az átnedvesedett téglák kiszáradhassanak. Tavasszal a vizsgált falrészeket restaurálják, pótolják az eltávolított vakolatot, majd egy fehér mészréteget visznek fel a falakra. A falak belső oldalán elkezdték a szelvények visszatemetését, a talajban vízelvezető rendszert alakítanak ki, de az új villamos huzalok is a földbe kerülnek. Ezt követően homokágyba helyezett téglákkal visszaépítik a templom hagyományos, több évszázada használt padlózatát.

A templom jelenlegi falának külső oldalán is végeztek egy próbaásást, és alig két méter mélyen itt is sírra bukkantak, ami azt bizonyítja, hogy az utolsó templombővítéskor egy középkori temetőre építkeztek rá, ezért a külső vízelvezető rendszer kialakítása előtt itt is kötelezően régészeti ásatásokat kell végezni a tavasz folyamán. A külső és belső munkálatokat egyaránt be kell fejezni júniusban, szeretnék, ha a gyülekezet a jelenlegi ideiglenes hajlékából, a kultúrotthonból a nyár folyamán visszatérhetne a templomba. Addig is a meggyengült templompadokat szintén ki kell javítani, és a fűtésrendszer korszerűsítését is tervezik. Ugyanis a nagy gyülekezet számára nem elegendő a padok elektromos fűtése a hideg időszakokban, hanem egy új rendszert kell alkalmazni, amely legalább 12 °C állandó hőmérsékletet biztosít a templomban. Erre a feltárt falképek és a restaurálandó kazettás mennyezet állagának megóvása érdekében is szükség van.

Nemrégiben elkezdődött a templomi orgona felújítása is, erre a román kormánytól 28 ezer lejt kaptak, amit még 19 ezerrel kell megpótolniuk. Pozsár Róbert kolozsvári orgonaépítő mester elbontotta a hangszert, amelybe olyan rendszert épít be, amelyre nem lesz hatással a hőmérséklet ingadozása, és többé nem fog az orgona lehangolódni. 

Villámhárítóval is szeretnék ellátni a templomot, ezért a külső vízelvezetés során már ezt is el kellene helyezni a talajban. A torony felújítására is pályázatot nyújtottak be a tavaly ősszel a magyar kormányhoz, erre is várják a választ, és kedvező elbírálás esetén a toronyfeljárókat is feljavítanák, és új ajtót is szerelnének.

Utolsó lépésben a gyülekezet az 1625-ben épült kazettás famennyezetet újíttatná fel, addig is meg kell szerezniük az ehhez szükséges minisztériumi engedélyeket. A munkára a szovátai Mihály Ferenc restaurátort kérték fel, aki akár már az idén leszerelné a faszerkezetet, hogy felújítsa és újrafesse.

Továbbra is várják a felajánlásokat

A lelkész elmondta: már az első régészeti leletek hírére megmozdult a gyülekezet, az emberek megértették az elkezdett összetett munkálatok szükségességét és értékét, hiszen 1860 óta hasonló beruházás nem történt, és ha a jelenlegit befejezik, akkor ismét két-három évszázadig nem kell ekkora lélegzetű beavatkozást végezni a templomnál. A gyülekezet tagjai, a falu más felekezetű lakói, de külső lelkes személyek is elkezdtek jelentkezni önkéntes adományokkal, és már nemcsak helyből és a vidékről, hanem az ország más részeiből, sőt külföldről is érkeztek felajánlások. Ezeknek köszönhetően fedezni tudták a két ásatás költségeit, de az orgonajavítás, falkutatás ellenérté- kének kiegyenlítése még hátravan. Ezért a gyülekezet a továbbiakban is szívesen fogad bármilyen adományt, legyen szó a hívek önkéntes felajánlásáról vagy egyéb, magánszemélyek, cégek, intézmények részéről érkező támogatásról.