2021. november 28., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Időnként rám telepednek ritkuló utazásaim látványemlékei, hol ezt, hol azt kell kiírnom magamból. Most Magyarország legnagyobb köztéri tárlata, a 21. ARC közérzeti kiállítás plakátszerű óriásképei jelennek meg mindegyre lelki szemeim előtt. Mindenekelőtt az, amelyen az anyaországi járványügy rettenthetetlen élharcosa, a gyors lábú nyunyóka nyolc színváltozatban tekint aggodalmasan az érdeklődőkre. A popkultúra ikonikus alkotása, Andy Warhol közismert Marilyn Monroe-festményének helyhez és korhoz igazított különös tükörképe ez a pályázati munka az Újbudai Bikás Parkban. Azon a hírneves világsztár felhőtlenül mosolyog, ezen a szintén sokat emlegetett, de mostanság ritkábban látható közszereplő nem. És van még néhány különbség a két mű között. De mondom, az ARC-pályázatra benevezett képösszeállítás is hosszú időre rögzült bennem, és feltételezhetően sok más emberben is, aki megnézte az Életjel hívószóra összegyűlt képanyagot. Rengeteg nézője lehetett a rendezvénynek, nem véletlenül tekintik a leglátogatottabb kültéri kiállításnak. Zárás előtt két nappal sikerült megnéznem október közepén, egy hétköznap délelőtt, akkor is igen népes közönség jött, ment a tablók között, diákok, nyugdíjasok, gyerekek, kutyák, többségükben a hatalmas lakótelep népessége, de távolabbról érkezettek is, és láthatóan mindannyian jól szórakoztak. Volt min. Ezeken a „képtelenség és arcátlanság ellen” hirdetett, évente megrendezett tárlatokon a benevezők – írók, vizuális művészek, zsurnaliszták, fotósok, akárkik – egyáltalán nem fogják vissza magukat és kreativitásukat, nem nyúlnak kesztyűs kézzel a mai magyar társadalom és a világ aktuális, rázós ügyeihez, nem kímélik a hatalmon levőket, a magas ragú politikusokat, a folyton gyarapodó milliárdosokat sem. Bizony gúny, irónia, karikírozás övezi több pályaművön a miniszterelnököt is. De hát eleve kritikus hangvételű az ezredváltás első évében indult ARC-sorozat, amely annak ellenére is népszerű, hogy mind távolabbra kerül a városközponttól. Az 1061 jeligés pályamunkából 19 tagú zsűri választotta ki a legjobbakat, és osztotta ki a díjakat. A közönség is szavazhatott. Nem tudom, hányan és kinek adták le voksukat, még nincs róla adatom. Azt viszont fotóval is tanúsíthatom, hogy egy méretes kutya hosszasan elidőzött egy kutya-macskás print és annak napilapba nem illő szövege előtt. Nem ugatott, a kép annyira nem érte el az ingerküszöbét, csak csendben ingatta a fejét. A csevegő, társas, csoportos nézelődők viszont nem hagyták szó nélkül a covidos társadalmi jelenségeket s a tapasztalt melléfogásokat meg a Pegazus-ügyet, az urambátyámos összefonódásokat, a furcsa meggazdagodásokat, a Fudan-os kilátásokat, a mutyizást és az elszegényedést, a gyűlöletkeltést, intoleranciát és más napirenden szereplő beszédtémákat, amelyek a plakátokról többféle vetületben visszatükröződtek. Nem csak mosolyt és nevetést váltottak ki a látottak. Sok komor arcra is felfigyeltem. Lehet ez másképp egy közérzet-kiállításon? Kíváncsi lennék egy hasonlóra határon innen, mondjuk, Erdélyben is. Újdonság, hogy a budapesti ARC bezárult, de a szervezők elhatározták, kisebb méretű vándorkiállításként indítanak el egy Mini ARC tárlatot az előző rendezvények anyagából válogatott képekkel, szövegekkel. Az első színhely Debrecen, ahol november 5. – december 15. között látható ez a szociális érzékenységeket nem kímélő görbe tükör. (N.M.K.)