Ha nincs sétatér, használd a várad! Vásárhelyen ez bejött. A vár lett az a hely, ahol kulturáltan, szelíden, meghitt hangulatban lehet kikapcsolódni. Legalábbis így volt eddig ezen a múlófélben levő, hosszú, forró nyáron. És remélhetőleg így is marad. Akiknek feladatuk, bizonyára a továbbiakban is megóvják a tülekedő tömegnyomortól, az eszem-iszom, töröm-zúzomos, civilizálatlan rendezvényektől. Az árnyas, gyepes, gondozott várudvar maradjon meg annak, aminek az elmúlt hetekben, a kellemes nyári estéken bizonyult: a szabadidő kellemes eltöltésére alkalmas nyugodt, barátságos, hangulatos helyszínnek, ahol minden nemzedék, helyi és idelátogató biztonságban és jól érzi magát. A vásári kellékeknek, a zavaró harsányságnak a várfalakon kívül a helyük. A múlt héten esténként gyakrabban tartózkodtam a várban, az akkor tapasztaltak mondatják ezt velem. A 16. Harmonia Cordis Nemzetközi Gitárfesztivál koncertjei vonzottak oda, de sokan nem a fesztiválért voltak ott. Kismamák és nagymamák sétáltak gondtalanul, gyermekek mászkáltak, labdáztak, bújócskáztak lelkesen, baráti társaságok csevegtek felszabadultan az asztaloknál, padokon. A koncertzene beleolvadt a jelenlevők morajába, a muzsika és az élőbeszéd, az életjelenségek zaja a fülnek tetszőn, harmonikusan keveredett egymással. Akik viszont a várszínpad környékét választották, zavartalanul élvezhették a gitárművészek produkcióit. És valóban volt mit. A Beke István Ferenc kezdeményezte fesztivál az évek során kiteljesedett, beérett, a műfaj igazán színvonalas, tartós élményt nyújtó eseményévé vált. Megálmodója, fő szervezője kitartó igényességgel és kellő hozzáértéssel elérte, hogy sokan az ügy mellé álltak, támogatják, népszerűsítik a versenyt és a koncertek sorozatát, elősegítik a rendezvény nemzetközi jellegének erősítését, s ezáltal növelik vonzerejét. Marosvásárhelynek feltétlen nyeresége ez a fesztivál. Persze a zenebarátok a legnagyobb haszonélvezői, de az idegenforgalom növekedése is előnyös a városnak. A Harmonia Cordis médiajelenléte öregbíti Vásárhely hírnevét a nagyvilágban, a neves gitárművészek maguk is jó hírünket kelthetik ott, ahol laknak, vagy ahol koncerteznek. És talán még egyszer sem szerepelt annyi kiváló zenész, gitárvirtuóz a várszínpadon, mint ezúttal. Szólóban, duó, trió, kiszenekar tagjaként, és talán minden eddiginél változatosabb, átfogóbb volt a zenei kínálat. A honi és egyetemes zeneirodalom számos remeke csendült fel, a klasszikus és a kortárs muzsika legjelesebb képviselőinek szerzeményei szólaltak meg gitárváltozatban, a szó szoros értelmében elárasztott a világzene, elandalított, illetve felpezsdített a népek muzsikája. Stílusok sokasága, műfaji változatosság szerzett örömöt a közönségnek órákon át, estéről estére. Az volt az összbenyomás, hogy minden olajozottan, zavartalanul működik. Beke István elárulta, hogy mint mindig, most is akadtak előre láthatatlan gondok, de azokon valahogy sikerült túllépniük. A közönségnek az ilyesmiket nem kell észlelnie. Nagy érdeklődés övezte a fesztivált. Az elkerített területen minden este foglalt volt a 300 szék, körben a füves részen is vagy kétszázan tartózkodtak, élvezték a muzsikát. Hat este ez háromezer nézőt jelentett, de ennél még többet is, hiszen menet közben váltogatták egymást az érdeklődők. A hallgatóság összlétszáma pedig ennél jóval nagyobb lehetett a koncertek élő, világhálós közvetítésének köszönhetően. A szervezői szándék nem is szakítaná meg ezt a biztató növekvő tendenciát. A zárókoncert idején beszélgettünk Beke Istvánnal, miközben le és fel járt, fotózott, figyelte a fellépőket, a hangosítást, a fények falra, színpadra vetülő játékát és a közönség reakcióit. Elmondta, máris folyamatban a Harmonia Cordis 2022-es eseményeinek előkészítése. A fesztivál iránt mind élénkebb a nemzetközi érdeklődés. Városunk az ilyen valóban rangos, minőségi teljesítményekkel állíthatja vissza az eltelt évtizedekben megtépázott hírnevét. (N.M.K.)
