Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Marad a láz? Egyáltalán, mérik-e ezután is a lázunkat? Lazítottak valamelyest a gyeplőn, de továbbra is sok kérdés fogalmazódik meg az emberekben. Már akikben, mert vannak olyanok, akik ezelőtt sem tartották be az előírásokat, ezután meg pláne rá se rántanak a járványügyi szabályokra. Hosszú volt az eltelt három hónap, mindenki szeretné visszakapni a régi életét, életmódját, miközben a veszély csökkenni látszik ugyan, de nem múlt el. Ezt jó volna bevésni magunkba, noha a részleges nyitás önkéntelenül is újabb meg újabb engedményekre, szabályszegésekre buzdítana valahol ott legbelül. A tiltások, megkötések közül talán az egyik legnehezebben elviselhető rendszabály a kötelező távolságtartás. Miközben köztudomású, hogy az emberi közelség, melegség, a béke, a barátság, az egymás iránti bizalom megannyi jele a jó közérzet egyik legfőbb biztosítéka. Társas lények vagyunk, ennek jegyében szeretnénk élni. Ha most, a karanténos időszak vége felé találkozunk rég nem látott barátunkkal, persze hogy kezet szeretnénk fogni, összeölelkezve egymás hátát veregetnénk, a hölgyekkel puszit is váltanánk, de nem szabad, nem tanácsos. Másfél, két méter távolság! Vannak, akik erre alapozva különös ötletekkel rukkolnak elő, hátha ez is hoz valamit a házhoz. Az interneten láthattuk, készülnek már a távolságtartó, nagyon hosszú orrú cipők és más fura divatholmik. Nem hinném, hogy tartósabban forradalmasítanák a viseletet. A távolságtartó kalapok, fejfedők talán nagyobb eséllyel szállnak versenybe, főleg ott, ahol a teraszos vendéglátóhelyek kínálják fel ezeket. De mi lesz a tengerparton, a strandokon, ahol továbbra is a már-már csak jelképes bikini az úr? A nudistatelepekre gondolni sem merek. Szóval nincs könnyű dolguk a szabályok kiötlőinek. Ők ebből nem csinálnak különösebb problémát. Tapasztalhattuk, ha úgy adódik, maguk is gond nélkül megszegik az előírásokat. Legfennebb kifizetik a bírságot, van miből. Némely társadalmi rétegeknek annyira nincs miből, hogy szintén nem problémáznak, ha ilyen kihágások okán megbüntetik őket. Nem fizetnek, és kész! Napi téma volt különben, hogy az arra illetékes intézmények el is törlik a hatóságok által kirótt, hatalmas összegre felduzzadt számtalan pénzbírságot. Lehet, hogy ez lesz belőle. Lehet, hogy nem. Gyakran ütköznek egymással a különböző intézkedések, rendeletek. Folyton ellentmondanak egymásnak és gyakran önmaguknak is a politikusok. Talán csak a magyarellenességben egységesek a pártok. De ezt most hagyjuk. Ne öntsek én is olajat a tűzre a trianoni centenárium idején. Örüljünk inkább az újabb nyitások lehetőségének, amelyek a koronavírusos fertőzések számának csökkenésével mind több téren lesznek tapasztalhatók. Rendre immár a nemzeti labdarúgóbajnokságok is újraindulnak. A német, a magyar foci újra sínen is van. Persze más-más a szerelvény meg minden egyéb. A romániai első liga is készülődik. Egyelőre zárt kapus meccsekre lehet számítani. A tévéközvetítések bizonyítják, még a legmagasabb szintű játék is vérszegény a szurkolók fergeteges buzdítása nélkül. Sokat itt nem remélhetünk. És mennyire suta a mostani gólöröm! Mintha kimérten visszafogott diplomatákat látnánk érzelmi csúcsállapotban a zöld gyepen. Mondjuk, éppen Trianonban. Van még javítanivaló ezen a világon.