Szent György napja van.
Városok, falvak, férfiak, nők ünnepelnek ilyenkor. A Sárkányölő pedig aprítja a gonoszt ezredévek óta. Kitartóan, mégsem eléggé eredményesen. Rosszból, gonoszból mindig több van a kelleténél. Íme, most is, Srí Lankán, Maliban aratott kegyetlenül a halál. És mire ezeket a sorokat leírom, lehet, hogy újabb helyekről érkeznek hasonlóan lesújtó hírek. Az ember manapság már nem is igen mer kijelentő mondatokban fogalmazni. Valószerűbb, ha a pont helyett kérdőjelet használ. Megfigyeltem, a költészet napjain erre bőven volt lehetőség, a versmondásban is érvényesül ez a tendencia. Sok versmondó a költők üzenetét megkérdőjelezve ad a költeménynek új, mai értelmezést. Megteheti? Szíve rajta. Ezért őt senki meg nem kövezi. Különben is megszokhattuk, régóta megrendült a kimondott vagy leírt szó becsülete. Minden kijelentés, bármilyen nyilatkozat esetén keressük a mögöttes szándékot. Sokszor nem is indokolatlanul. De sajnos olyankor is, amikor valaki a legjobb, a legártalmatlanabb szándékkal mond valamit. Láthattuk az egymással ütköző internetes kommentek áradatából is, milyen elképesztő magyarázatokat és ellenvéleményeket váltott ki a Notre-Dame tragédiája például. Nehéz lesz ezt a megkergült, megbuggyant világot valaha is lecsendesíteni. A jelek szerint ilyesmire nem is nagyon van próbálkozás. De sajnos most már semmit és senkit nem is vesznek komolyan. A humoristákat sem. Vagy mégis? Vasárnap elnökválasztás volt Ukrajnában. A végső szakaszba jutott két jelölt közül nem a politikust választotta a nép, hanem ellenlábasát, a humorban utazó producert, Volodimir Zelenszkijt. Showmanként annyira népszerűvé vált, hogy politikai vezetőként is megbíznak benne? Na tessék: megint ráállt a kérdőjelre a kezem! Vajon arra számítanak, hogy ezután csupa nevetés, kacaj lesz az életük? Olvasom, hogy a komédiás korábban már játszott államfőt egy közkedvelt tévésorozatban, és abban is lentről küzdötte fel magát a csúcsra. Gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a tévé nem a valóság. Vagy mégis? Nálunk a napokban vált bizonyossá, hogy a televízióval és más ilyen médiumokkal úgy meg lehet téveszteni a közvéleményt, hogy az emberek elhiszik, az a realitás, amit a képernyő sugall. Lásd az 1989-es forradalmat és az Iliescu-ügyet. Az ukrajnaihoz fogható hivatásos nevettető, illetve akkora bizalmi garanciával rendelkező potenciális elnökjelölt színművész jelenleg nincs Romániában, de ami itt van, az kész röhej. A tévécsatornákat azért továbbra is kézben akarná tartani a hatalom. Itt és mindenütt. És még mi lehet! Rengeteg meglepetést tartogathat számunkra a jövő. Ami biztos, az inkább csak legendaként, mendemondaként öröklődik át egyik nemzedékről a másikra, de nem árt tudni: április 24-én, vagyis ma különösen nagy a boszorkányok hatalma. Sárkányölőnek alaposan fel kell kötnie tehát azt a bizonyos alsóneműt. És soha nem is szabad meglazítania. Akármilyen más, kisebb feladatokkal akarnák az erejét felaprózni hatalomra törő, nagy ambíciójú házisárkányok.
