Akármit jelentsen, e szónak, cselekvésnek pozitív töltete lehet, érdemtelenül csak nem iktatták volna a világnapok hosszú sorába.
Egy csók és más semmi... Nem nagy szám, elismerem, sőt egyeseknek, akik többet várnak ettől a naptól, egyenesen frusztráló lehet, de mégiscsak valami ebben a brexites, kivonulós, robbantgatós világban. Valószínűleg az is erre gondolhatott, aki kitalálta, hogy július 6. a csók világnapja legyen. Hogy miért éppen ez a nap érdemelte ki ezt a megtiszteltetést, nem tudom, sőt a nevére sem tudtam rábukkanni az illetőnek, aki az egészet kezdeményezte, de számára biztos jelentős volt ez az időpont. Nyomós oka lehetett, ha képes volt elérni e nap bevezetését, elterjesztését a földgolyón, ahol többfelé a csók nem is azt jelenti, mint tájainkon. Akármit jelentsen, e szónak, cselekvésnek pozitív töltete lehet, érdemtelenül csak nem iktatták volna a világnapok hosszú sorába. Nagyon sok tudnivalót kiderítettek róla, külön tudományág, a filematológia (figyelem, nem cinematológia!) foglalkozik vele. Egészségügyi, fiziológiai, érzelmi, lélektani, szociális, morális, történelmi, futurológiai és még nyolcvanhétezer más szempontból. Ne bonyolódjunk bele, az emberek elsöprő többségét nem a tudományos megközelítés izgatja, fontosabb ösztönzők hatnak rá, és sokkal nagyobb gyakorlati, mint elméleti figyelmet fordít a jelenségre. Amennyiben a csók annak tekinthető. Ha nem, akkor nem. Más a lényeg. Az például, hogy a témában jártas filematológusok szerint annyira általánossá vált ez a jó szándékú ténykedés, hogy egy 70 éves átlagember 110 ezer percet tölt csókkal nem is túl hosszú élete során. És más semmi? – kérdezhetné joggal, kedves olvasó. Ne tévessze meg a kezdőmondatom. Abban a jól ismert, örökzöld sláger a hibás, ami hirtelen befészkelte magát a fejembe. De jól gondolja, a csók után remélt „más semmi” az, ami a cselekvést tulajdonképp elindítja. Közben egyéb jótékony hatással is rendelkezik. Kimutatták, hogy egy perc csók 26 kalóriát éget el. Ha kitartóak vagyunk, kiderül, hogy ez a legkellemesebb fogyókúra. Milyen sovány lehet az a bangkoki pár, aki a leghosszabb csók 46 óra 22 perc 9 másodperces világcsúcsát beállította! Miközben látszólag egy arcizmuk se rebbent, holott tudható, hogy egy szenvedélyes csók egyszerre 34 arcizmot mozgósít. Mozgósító következménye egyébként lehet a csóknak a politikában is. Ki ne emlékezne Brezsnyev és Honecker hajdani szenvedélyes egymásra találására! És még hány egyéb területet említhetnék! Ne fokozzuk. Inkább becsüljük meg azokat, akik annak idején a csókot fel-, ki-, esetleg megtalálták, és mára hivatalossá tették. Portugáliától Walesig ma este rengetegen fognak élni vele, kik örömükben, kik bánatukban. Ugye, hogy végül mégiscsak eljutottam megint a fociig?!
