Erőteljes vásárhelyi jelenlét a Margón

Csütörtöktől zajlik a magyar főváros legnagyobb őszi könyvszemléje, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. A vasárnap esti zárásig számos rendezvény várta, várja a könyvbarátokat, irodalomkedvelőket a Várkert Bazárba, ahol – akárcsak tavaly –, közel félszáz könyvstand kínálta a kiadói újdonságokat, és egymást érő irodalmi, zenés, művészeti és egyéb események vonták vonzáskörükbe a közönséget. Gazdag a felhozatal, sok a magyar szerző, s a fordítások révén megannyi világirodalmi kiadvány is kiérdemli a figyelmet. Jó tudni, hogy az írók, könyvműhelyek között több vásárhelyi név is szerepel a könyvfesztiválon. Az utóbbi napokban több alkalommal is hallatott magáról értékes, érdekes, igényes köteteivel a Lector Kiadó. Vasárnap, október 13-án 12.30 órakor a Kazamataszínpadon mutatja be ígéretes újdonságát, Patak Márta Mindig péntek című regényét. A szerzővel Kemény István beszélget.

A vásárhelyiségét ma is felvállaló két kiváló szerző, Bartis Attila és Dragomán György sem hiányozhatott a fesztiválról. Az előbbi csütörtökön beszélt Juhász Anna mikrofonja előtt Az eltűnt idő nyoma című új könyvéről a Nagyszínpadon. Naplójegyzeteiben újra két szenvedélyéről, a fotografálásról és az írásról gyűjtötte egybe gondolatait. Dragomán Györgyöt készülő köteteiről faggatta Bodnár Judit Lola péntek este a Vásárszínpadon a 24.Hu-Dolgozószoba elnevezésű műsorban.

És még egy vasárnapi esemény, amelyet élénk érdeklődés előz meg: 16.30 órakor a Nagyszínpadon ismertetik Láng Zsolt Bolyai című regényét. Az íróval Valuska László beszélget, a regényből a népszerű színművész, Keresztes Tamás olvas fel. A könyv a Jelenkor Kiadó gondozásában látott napvilágot. A kiadói felvezető napok óta népszerűsíti a Bolyai Jánosról szóló különleges regényt, a világhálón többek közt a következő sorokat tették róla közzé: 

„Amikor megszülettél, azt gondoltam, te fogod a régi és az új világot összekötni, te leszel a híd a sötét szakadék fölött. Még most is ebben a reményben gondolok rád. Tudom, hogy feladataid vannak, ne tedd tönkre magad…”

A fenti sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak. Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a matematika Mozartja, a zene Einsteinja, mert nemcsak a nemeuklideszi matematika megalkotása fűződik a nevéhez, hanem zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak. Miközben kibontakozik előttünk egy bonyolult apa-fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek, aközben a történet másik szálán épp az ő rendkívüli életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza napjainkban Láng Zsolt regényének író hőse, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait. A történet fonalát 12.683 jegyzetpapír zűrzavaros kupaca vezeti – hol részesei vagyunk keletkezésüknek, hol kiderül róluk, hogy szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak.

Időben és térben váltakozó fejezetek között két férfi élete tárul fel előttünk, míg az egyik révbe ér, a másik „a reménytelenség lavináját húzta, vonta, robbantotta, idézte, rántotta magára”.