Még nem jött el a változások ideje. Az év legrövidebb éjszakáján sokan bontottak pezsgőt, de mégis a csalódottak tábora volt népesebb.
Még nem jött el a változások ideje. Az év legrövidebb éjszakáján sokan bontottak pezsgőt, de mégis a csalódottak tábora volt népesebb. A korrupciós ügyekbe keveredett helyi kiskirályokat, a piskótabárókat és fanyűvő társaikat visszaválasztotta az elkábított nép. Keserűség és gyűlölet munkálkodik sokunkban. Nehéz érzelemmentesen elemezni a helyhatósági választások eredményeit. Különösen Maros megyében, ahol évről évre fogyásunkat vagyunk kénytelenek megtapasztalni. Csak az utóbbi négy évben közel húszezer szavazót veszített a magyarság. Egyesek elköltöztek, mások kivándoroltak, és sajnos, sokan távol maradtak az urnáktól. Bár nagyon megkopott, de mégiscsak az RMDSZ-nek van hitele. A néppártosok hiába vonultattak fel ismert közszereplőket is a tanácsosi listáikon, még egy árva mandátumot sem voltak képesek megszerezni a megyei, illetve marosvásárhelyi önkormányzatba. Ha elfogadták volna az RMDSZ-listán való szereplést, most akár két magyar tanácsossal lenne több a városi frakcióban. Különutas makacskodásuk annak tudható be, hogy helyi szinten a partnerkereső pártépítésbe fogott Portik–Jakab párost az országos vezetés pályán kívülre küldte, mivel kilógtak a nagy testvér szidalmazására szakosodott zsigeri
politizálásból. Egyébként a Székelyföld más vidékein is csak az mentette meg a magát jobboldalinak mondó kis pártot, hogy a polgáriakkal helyi szövetségeket kötöttek. Az ilyen összefogásokra lehet építeni. Főleg akkor, ha nemcsak szólamok szintjén, hanem a tettekben is megvalósul az összefogás. És nyitni kell a demokratikusan gondolkodó román pártok felé. Bár még nincs hivatalos végleges eredmény, az eddigi adatokból kiderül, hogy sem a marosvásárhelyi tanácsban megszerzett tíz mandátummal, sem a megyei önkormányzatban elért tizenöt hellyel nem érezheti magát nyeregben az RMDSZ, annak ellenére, hogy a legnagyobb frakciókat képezik. Ahhoz, hogy a megyei tanácselnöki széket megszerezzék, ki kell egyezzenek vagy a liberálisokkal, vagy a szociáldemokratákkal. Kemény dió. Sokkal nagyobb valószínűséggel a két román párt összefogva lenyúlja előlünk ezt a tisztséget. Kivéve, ha mi az alku folyamán kecsegtetőbb ajánlatot nem teszünk. Például egy marosvásárhelyi alpolgármesteri szék cserébe? Talán ez az egyetlen lehetőség a kudarcból, melyet némelyek lagymatag sikerként próbálnak eladni, félsikert kovácsolni. A Szabad Emberek Pártjának (POL) nincs mit udvarolni, hiszen ők fontosabbnak tartották az arculatépítést Florea leváltásánál. Ezért nem akartak Soós Zoltán körül erős koalíciót létrehozni. Gyakorlatilag ők biztosították a regnáló polgármester újabb mandátumát. Sokan úgy vélik, Maşca szereplése a román nacionalizmus ördögi terve, hogy potenciális szavazókat lopjon el Soóstól. Az eredményeket nézve bevált számításuk. De kár másokat hibáztatni. A bűnbakkeresés helyett a magyar politikai alakulatok, elsősorban az RMDSZ gyors megújulására van szükség, mert közel van az őszi parlamenti választás.
