2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A szóbeli vizsgákkal – amelyre minősítést kapnak a végzősök –

megkezdődött az idei érettségi, ami az utóbbi években a középiskolát végzett diákok egy részének a rémálmává vált. Ez nem véletlen, hiszen a múlt évi vizsgázóknak országos viszonylatban mindössze a 67,7 százaléka érte el az átmenő 6-os átlagot a középiskolát, szakközépiskolát lezáró megmérettetésen. Ha azonban a végzősök összlétszámát vesszük figyelembe, akkor tíz diákból mindössze négy kapott érettségi diplomát. A megyék között Kolozs járt az élén 82 százalékos átlaggal, Ilfov megye volt a sereghajtó, ahol az érettségizőknek mindössze a 36 százaléka érte el a hatost. Megyénk ezúttal is a középmezőnyben szerepelt, a diákok közel 65 százalékának volt elég a sikeres érettségihez az elért átlag, Hargita megyében közel 55 százaléknak (azon végzősök hiányában, akik nem is próbálkoztak).

Megyénkben 3.575-en ballagtak az elmúlt héten, közülük 2.944-en jelentkeztek érettségi vizsgára, 631-en nem is próbálkoznak. A 3.487 beiratkozó közül 543-an esti tagozaton vagy a korábbi években fejezték be tanulmányaikat.

Viszonylag jó hír, hogy a múlt évi elhibázott lépést, miszerint tanév közben kellett szóbelizni, az idén helyreigazították, és a törvényes előírások szerint visszaköltöztették a tanév végére. Július 3-tól tartják az írásbeli próbákat, ezeken valamennyi érettségi tantárgyból el kell érni az ötöst, és néhányból annál is többet a hatos átlaghoz. 

Az érettségi lebonyolításának módja évek óta rengeteg elégedetlenséget szült, az egymást váltogató miniszterek érdemben mégsem „nyúltak hozzá”, és a múlt évi rosszul sikerült sakklépésen túl csak szigorítottak  rajta. Román nyelv és irodalomból feltehetően öt év múlva lép életbe a kisebbségi diákok számára készült új tanterv szerinti számbavétel. Addig is sokan buknak el ezen a próbán, különösen, ha barátságtalan környezetben javítják a román dolgozatokat.

A tisztségben levő közoktatási miniszter, aki újabb oktatásügyi reformra készül, a négyféle érettségi vizsga fokozatos bevezetését ígéri, a szakközépiskolák elvégzése utáni technológiai (műszaki) T-érettségit, ami posztliceális iskolában való továbbtanulásra jogosítja fel a diákot. Akik leteszik az A1 érettségi vizsgát természettudományokból, vagy az A2-t társadalomtudományokból, továbbá az úgynevezett V-vizsgát vokacionális tárgyakból (művészetek, sport, teológiai stb. szakon), azok a diákok jelentkezhetnek a vizsga típusának megfelelő egyetemi szakokra. Aki a középiskolai tanulmányai végén meggondolta magát, és más szakon szeretne továbbtanulni, a szaknak megfelelő érettségi vizsgát kell tennie.

Ha a miniszter terve megvalósul, feltehetően jobbak lesznek a vizsgaátlagok, a diákok lehetőségei viszont nagymértékben beszűkülnek. Természetesen, ha addig nem váltják le az oktatási tárca vezetőjét, aki ellen a szakoktatás érdekében tett legutóbbi ad-hoc intézkedései miatt egyre nagyobb a felháborodás.