Eredmények és kudarcok

Csép Éva Andrea képviselő évértékelője

Annak ellenére, hogy politikailag bizonytalan volt, törvényhozás és ügyintézés szempontjából Csép Éva Andrea parlamenti RMDSZ-képviselő, a munka- és szociális ügyek szakbizottságának titkára eredményesnek tartja a 2019-es évet – mondta évértékelő sajtótájékoztatóján.

A parlamenti felszólalásai, nyilatkozatai mellett több mint száz törvénykezdeményezését említette, közülük 23 törvényerőre emelkedett. Munkáját megfelelő szakmai háttérrel rendelkező szakértői csoport segíti, így Erdély-szerte sikerült feltérképezni a gondokat, és a hiányosságok orvoslására megoldásokat javasolni. A Maros Megyei Tanács székházában lévő parlamenti képviselői iroda fogadóóráin, valamint a vidéki kiszállások alkalmával, e-mailen vagy telefonon közel 300 ember fordult hozzájuk a többi között személyes gondokkal: munkaügyi, szociális, családjogi problémával kapcsolatosan, melyek nagy részét sikerült megoldani. A parlamenti tevékenysége mellett Csép Andrea a megyében 138 választókörzeti rendezvényen, több mint 30 konferencián és szakmai találkozón vett részt. 

A szociális szolgáltatások áldozati éve lesz

Az országos költségvetés kapcsán a képviselő sikerként említette, hogy a helyben megtermelt személyi jövedelem utáni adó teljes mértékben a helyi önkormányzatoknál maradhatott, és az ebből begyűlt összeg 3 százalékát az önkormányzatok alá tartozó kulturális intézmények támogatására, beruházásokra fordíthatták. 2019-hez képest a kormány átvállalta a szociális költségek felét, bár az erre a célra elkülönített összeg alig fedezi a reális költségek 20-25 százalékát. Magán szociális szolgáltatásokra tavaly nyolcmillió lejjel többet sikerült elkülöníteni a civil szervezetek támogatására. Ezt azonban a tavalyi 26 millió lejről idén 21 millió lejre csökkentik, annak ellenére, hogy 11 éve nem emelték a szociális támogatások összegét, miközben a minimálbér 2009-ben 600 lej volt, idén pedig 2230 lejre emelkedett. Január elején közvitára bocsátották a 

régóta esedékes szociális szolgáltatásokra vonatkozó minimális standardköltségek aktualizálását célzó határozattervezetet, ugyanis a civil szervezetek tevékenységükkel az államot mentesítik. Példaként említette, hogy egy magán idősotthonban gondozott személy után havonta 250 lejt, nappali foglalkoztató központban 175 lejt, otthoni idősgondozásra 120 lejt, szegénykonyhára személyenként havi 90 lejes támogatást nyújt az állam. Mint elhangzott, a kormány részéről egyáltalán nem tapasztalható szociális érzékenység, és a családpolitika sem elsőrendű, a kijelentések többnyire csak üres ígéretek maradnak. Míg az európai standardok szerint idősotthonban, neuropszichiátriai központban egy ellátottnak két-három gondozó kell jusson, romániai viszonylatban azonban egyetlen gondozó 1,22–1,45 gondozottat kell ápoljon. 

Családpolitikai támogatások

Az országos statisztikai hivatal adatai szerint csökken a természetes szaporulat, ezt az RMDSZ családpolitikai intézkedések szorgalmazásával akadályozná. Többek között sikerült feloldani az egymás után több gyermeket vállaló anyákat érintő diszkriminatív előírásokat: nem kaphat kevesebb gyermeknevelési támogatást az a kismama, aki kevesebb mint 12 hónap alatt újból gyermeknevelési szabadságra megy, vagy egy bizonyos jövedelmet valósít meg, ugyanakkor több törvénykezdeményezést is iktattak a kisgyerekes szülők támogatására. A gyereknevelési segélyben részesülő kismama egyéb forrásokból tizenegyezer lejt kereshet egy évben összesen. 

Az új év első számú törvénye a foglalkoztatói nyugdíjalap bevezetése, melynek értelmében a munkaadó egy új típusú anyagi hasznot ajánlhat fel az alkalmazottai számára. A tervezet egy régebbi európai irányelv hazai jogrendbe való átültetését hivatott megoldani. Az életbe lépett új nyugdíjtörvény kapcsán is több módosítást sikerült elérni, többek között azt, hogy hamarabb nyugdíjba mehetnek azok a személyek, akik különleges munkakörülmények között dolgoztak. A II-es munkacsoportban ledolgozott minden év után az eddigi 3 hónap helyett 4 hónap kedvezmény fog járni. Ugyanakkor az állampolgárok minden különleges körülmények között ledolgozott év után jogosultak lesznek a kedvezményre, nem csak 6 év hozzájárulási időszak teljesítése után, amint eddig volt. 

Gyermekpénzduplázás helyett öt és tizenegy lejnyi emelés

Annak ellenére, hogy a törvényhozás szakaszában megduplázódott a gyermekpénz, gyakorlatilag ezt elhalasztották, amit kudarcként lehet elkönyvelni. Életbe lépett azonban az a jogszabály, amely január elsejétől kezdődően minden évben az előző évben mért átlaginfláció 100%-os értékével növelik a gyermeknevelési pótlékot. Így idén 155,7 lejre nő 18 év alattiak esetében, és 311,4 lejre kétéves korig. A családtámogató törvénymódosító javaslatcsomag első részét is iktatták, amely tartalmazza az újszülöttkelengye- és a junior értékjegyeket, a gépkocsivásárlás támogatását a nagycsaládosoknak, beteg gyerek gondozására egy helyett öt szabadnap megítélését a szülőnek, és szorgalmazzák a nagyszülői gyermek- gondozási segélyt is. 

A bizottsági tevékenységek közül a képviselő a diktatúra áldozatainak kárpótlására vonatkozó jogszabály módosítását is egyik sikerként említette, amely révén 400 lejről 700 lejre nőtt a havi juttatásuk azoknak, akiket politikai okokból ítéltek el, külföldre telepítettek, szovjet fogságban voltak, vagy részt vettek a kommunista rezsim megdöntésében. 

A nők politikai szerepvállalását szorgalmazva

Érvénybe lépett az a jogszabály is, amely több pontban módosította az oktatási törvényt, többek között bevezette a pszichológiai erőszak (bullying) fogalmát és a jelenség betiltását az oktatási intézményekben, ugyanakkor kibővíti a tanárképzési programot a bullyingra vonatkozó tanfolyamokkal. Továbbá lehetővé tenné, hogy a személyazonosító számmal nem rendelkező személyek is jogosultak legyenek beiratkozni az elemi iskolába, és azt, hogy az állami felsőoktatási intézményekben legkevesebb 10 tandíjmentes helyet biztosítsanak a szociális védelmi rendszerből kikerülők számára. Az örökbefogadási törvénytervezet vitája decemberben került a munkaügyi bizottság asztalára. A nemzetközi örökbefogadás teljes megnyitását szorgalmazzák, jelenleg a jogi bizottság dolgozik rajta. 

Maros megyei parlamenti képviselőként, valamint a megyei RMDSZ-nőszervezet elnökeként és országos alelnökként a képviselő asszony felelősséget érez azért, hogy országos szinten a helyi önkormányzatokban és intézményekben felkészült magyar vezetők és szakemberek legyenek. Ugyanakkor célja a női képviselők számának a növelése, ezért arra biztatja a közösségükért tenni akaró nőket, hogy politikai felelősségvállalás céljával jelöltessék magukat. A Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén elfogadták a jelölési módszertant, amelynek értelmében a helyi tanácsosi listákon a bejutó helyekre kötelező módon nőket is jelölni kell – hangsúlyozta Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.