Erdővidék gyöngyszeme, avagy egy gótikus vártemplom újjászületése

Épített örökségünk

Nagyajta Erdővidéken, a Baróti-medencében, pontosabban az Olt jobb partján, a Fekete-hegy lábánál, az Ajta-patak torkolatánál fekszik, Kovászna megyében. Hajdanán a miklósvárszéki járáshoz tartozott, sőt sokáig központja is volt. Ma községközpont. Hozzátartozik Középajta, amely keletről határolja. Északi szomszédja Apáca, északkeletről Miklósvár határolja, a déli szomszéd Bölön. Nagyajta régi székelyföldi település. Elég, ha ránézünk gótikus vártemplomára. Az 1211-ben említett Castrum Noial és az 1222-ben szintén megemlített Castrum Noilgianti helyneveket sokáig Nagyajtára vonatkoztatták. Ez még kutatás tárgyát képezi. Valószínűbb, hogy az 1322-ben történt pápai tizedszedőnek Jakab nevű papja tíz régi banálist és két garast fizetett, amely összeg egy nagyobb településre utal. A falut ekkor AHCH néven jelölték be. Feltételezés szerint a „latin fülű” adószedő az Ajtából, vagyis Achtából ezt jegyezte fel. Könnyen elképzelhető, hogy Közép- és Szárazajta falvak a nagy létszámú Ajtából szakadtak ki. Az viszont tény, hogy a falut 1459-ben már Nagaytha néven jegyzik. Talán nem elhanyagolandó, hogy 1567-ben már hatvanegy kapuval szerepel a nyilvántartásban mint Nagijaijtha, aminek köszönhetően a szakvélemény szerint az akkori Háromszék egyik legnépesebb településének számított. Az alábbiakban Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkésszel készített beszélgetésünket olvashatják.

– Tiszteletes úr, a régészeti ásatások igazolják, hogy Nagyajta első templomának építési ideje a 13-14. századra tehető. Mikor kapta meg a templom a mai, végső formáját? – kérdezzük Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkészt, és kérjük, hogy ismertesse az istenháza történelmét, történetét.

– Hála Istennek, nemrég fejeztük be a vártemplomunk teljes felújítását. Így került sor a régészeti ásatásra is. Kiderült, hogy a korábbi templom az 1300-as évek elejére tehető. A volt szentélyrész korabeli támpillérrel támasztott falait is sikerült megtalálni. A 15. században ezt a szentélyt lebontották, és öt méterrel kiegészítve építették fel késő gótikus stílusban, a már meglévő hajóhoz kapcsolva, kialakítva egy egységes mennyezetet 8,5 méter magasan. Ekkor készült a padlástéren a koronázópárkányhoz a lőrésekkel ellátott körfolyosó, melynek fontos védelmi szerepe volt. A templom nyugati oromfalához a 15. és a 16. század fordulóján tornyot építettek. Mivel a vártemplom magaslaton van, a Varjúvár nevű dombon, mind a toronynak, mind a templomnak stratégiai fontossága is volt. A torony sajnos egy földrengés következtében 1802-ben leomlott. Rázuhant a hajóra, és bezúzta annak mennyezetét, azonban a szentély a gyönyörű kőbordázatú mennyezetét nem bántotta. Viszont megsemmisült a hajó kettősen hornyolt, égetett agyagból készült, úgynevezett késő gótikus hálóboltozata. Ehelyett készült el a vakolatból kialakított háló alakú dongaboltozat. A gótikus kerámiaidomokat beépítették a toronyfeljáró falába, amit most is megcsodálhatunk. A tornyot természetesen újraépítették, alacsonyabbra méretezve, tekintettel a földrengésekre, beépítve a hajdani 1400-as évekből való nyugati ajtó kőkeretének darabjait, a szép kanelaturás szárköveket. A torony koronapárkány alatti díszítésében levő 1838-as évszám egy ismételt, átfogó felújítás évére utal. 

– Mit tudunk mondani a diadalívről?

– A szakvélemény szerint a mostani, enyhén csúcsíves diadalív vagy apszis, valószínűleg a 15. század elején épülhetett a szentéllyel együtt, amikor a hajót is megmagasították. A templom hajóját később síkmennyezettel zárták le nagy valószínűséggel 1512-ben. Ez a dátum sokáig látható volt a diadalív nyugati, hajó felőli csúcsán. Ezután a hajó késő gótikus boltozatot kapott, és ezt zúzta be a ráomló torony.

– Egy gótikus sekrestyeajtó is látható a templomban...

– A szentélyrészben, a szószék mellett látható a sekrestyeajtó. A 15. század elején készülhetett. Példásan restaurált, pálcatagos, késő gótikus, homokkőből faragott mestermű. A mögötte levő hajdani sekrestyekamrát sajnos a reformáció következtében lebontották, de falainak egy részét támpillérként felhasználva meghagyták a templom északi falainál.

– A templom reneszánsz kő szószéke 1710-ben készült.

– Gyönyörű, bábos feljáróval kiegészített, faragott, reneszánsz kő szószékünk az Erdélyben található faragott kő szószékek sorában az előkelő kilencedik helyet foglalja el. Nyugodtan kijelenthetjük: remekmű. A mintázata a brassói Fekete-templom kődíszítményeivel nagy hasonlóságot mutat. Dr. Cziegler Ágnes művészettörténész szerint olyan mester faraghatta, aki részt vett a Fekete-templom felújításában, az 1697-es tűzvész után. A mesterjegy a szószékfeljáró középső bábjának az északi felében látható: J. Kőfa. Tehát egy kiváló magyar mester volt a készítője. A címerpajzsán a fiait begyéből etető pelikán olasz reneszánsz koszorúban, alatta: „Az én lábam az igazságban.” A címer feletti szövegből megtudhatjuk az anyagi támogató nevét: „Dónáth György költsége.” Valamint a címer alatt: „kinek ez címere, 1710-be ez oltárt emelte”. Az oldalpajzsokon bibliai szövegek olvashatók. A szószék felett szintén míves szószékkorona látható. Valószínűleg brassói céhes munka, csúcsán a fiait begyéből etető pelikán motívumával. A szószék talpán levő kék festék alatti szöveg is igazolja korát: „In honorem et gloriam unus Deus et eius filius Jesu Christu 1710”, vagyis: Az egy igaz Isten és fia, Jézus Krisztus tiszteletére és dicsőségére, 1710.

– A templomhajó nyugati végében, a szentély megnagyobbításának idején egy faragott kőkarzat volt, amely az 1802-es földrengéskor megsemmisült. A templom faragott kőrámájú, csúcsíves ablakairól 1864-ben Orbán Balázs is említést tesz.

– Sajnos óriási pusztítást végzett az 1802-es földrengés. Nemcsak a torony omlott le, ami hajó mennyezetét teljesen tönkretette, de nagyon megkárosodtak a csúcsíves, mérműves kő ablakkeretek is. Ugyanakkor a torony porrá zúzta a hajó nyugati felében levő, torony alatti kőkarzatot is, kosarakban kellett kihordani. Orbán Balázs még látta a meghasadozott kő ablakkereteket. Ezek helyett készültek később fából a búzakalászt utánzó ablakkeretek.

– A vár keleti falában egy ajtórés és gerenda látható. Ezen az 1622-es évszám olvasható...

– Valóban, a várfal keleti falának közepén látható az egyik befalazott ajtórés. Nem az egyetlen. Csak ezen a falon, az északkeleti sarokban is van még egy, sőt a délnyugati sarokban és az északnyugati sarokban is, a bástya közvetlen szomszédságában. Sürgősségi, vagyis élelmezési, illetve muníció- és sebesült- és halottbeszállító kapuknak nevezem. Nem kellett a főbejáratig elmenni harc esetén, ami sok kockázattal járt volna. Amikor meg nem volt rájuk szükség, nyilván befalazták. Szóval a keleti fal közepén levő ajtórésben látható az a gerenda, amin olvasható az 1622-es évszám. Mellette olvasható az évre utaló Anno Domini, az Úrnak évében rövidítés, a kor szokása szerint latinul bevésve, és a mesterek nevei: A.D. 1622 Pa et Lucas B. A szakvélemény szerint eredetileg nem itt volt ez a gerenda, amit igazol az a tény is, hogy így beépítve a szöveg kezdetét részben takarja a kőfal. Ellenben ez a dátum valamiért fontos volt. Feltehetően, ahogy fogalmaz Tüdős S. Kinga: „ekkor fejeződik be a templomvár bástyás erődítése”.

– A hagyomány szerint a Donáth család számára készült az úrasztala alatti kripta. Ezzel ma mi a helyzet?

– A templomban végzett ásatások kutatószelvényeiben, árkaiban a régészek több temetkezési helyet találtak. Főleg a szentélyrészben, de a hajóban is. Ezekben felnőtt-, néhol mellettük gyermekcsontvázak is voltak. A szó szoros értelmében kriptaszerű temetkezési hely vagy arra utaló lépcsősor, esetleg ennek maradványa sajnos nem került elő.

– Kérem, beszéljen a harangokról is...

– Azt szoktam mondani, hogy a tornyunkban három harang lakik. Szoktuk is néha mondani, hallani: „a harangoknak lelke van”. Tornyunk legrégebbi lakója az 1793-ban Brassóban, az Andreas Andraschofski által öntött míves harangunk, hála Istennek még megvan, de sajnos már nem szolgál. Kétszáz éves korában elhasadt, és helyére millenniumi harang került. Tömege szintén 312 kg. Reméljük, megkapja méltó helyét. A nagyharangot 1924-ben öntötték Nagyszebenben, tömege 580 kg.

– A műemlék templomot reneszánsz hatású, szabálytalan négyszög alaprajzú várfal övezi...

– Kiderült, hogy a templomot egy ovális védőfal övezte. Megtalálták néhol összefüggő maradványait. Kelet-nyugat irányban csúcsosodott ki. Ehelyett épült a most is látható, reneszánsz hatást tükröző, téglalap alakú erődítmény, melynek falai nyolc méter magasak. Sarkain, északnyugaton és délkeleten ék alakú, háromszintes sarokbástyával és ötszögű kapubástyával egészült ki. A falakon, bástyákon lappancsos lőrések láthatók. Feltételezhetően 1622 körül fejezték be a nagyméretű munkálatokat. Az erődítményt védősánccal vették körbe. Talán utolsó „simításként” a falak tetejére helyezett fogas pártázat került, amelynek anyaga mésztufa.

– Hogyan sikerült restaurálni a templomot?

– Gyönyörű vártemplomunkat egy nyertes eurórégiós pályázatnak és a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásának eredményeképpen sikerült felújítani. A munkálatokat a Baumeister cég végezte el, a terveket a Linea tervezőiroda készítette, a pályázatírás és tanácsadás útvesztőiben a Regioconsult Kft. segített. A kiállítást a Manier Art Kft. készítette a Székely Nemzeti Múzeummal karöltve. A falképek Szakács Tamás restaurátor munkáját, a kőrestaurálás Nagy Benjamin csapatát, szakértelmét dicséri, az orgonánk a gyergyói Vox Humana műhelyében született újjá. A régészeti ásatásokat az említett múzeumunk és a magyarországi Jósa András Múzeum végezte. Sajnos helyszűke miatt nem sorolhatunk fel minden intézményt és mindenkit, amiért elnézést kérek, de hálásan gondolunk mindannyiukra, mert példás szakmai igényességről és emberségről tettek mindvégig bizonyságot. Köszönettel fordulunk mindenki felé, aki szakértelmével, megértésével segítségünkre volt ebben a nagyléptékű megvalósításban. 

 – Befejezésül: mit lenne érdemes még megemlíteni a vártemplomról?

– Először is a gyönyörű Szent László-freskót, amely az 1068-as kerlési csatát ábrázolja. Büszkék vagyunk rá! Ezenkívül az orsós gyámköveket az 1400-as évekből, Sütő Béla és István gyönyörű kazettáit, a kontyos vagy beszélő székeket, a Rieger Ottó-orgonát, az Istent dicsőítő latin nyelvű feliratot, és természetesen az egyedi, csodaszép kiállítást! Mind a három bástyában, hét szinten, tematikus állandó kiállítás fogadja a látogatókat. Betekintést nyerhetnek a vártemplom történetébe, Nagyajta híres személyiségeinek életébe. Ugyanakkor ízelítőt kapnak vallásaink világából, de van külön Kriza Jánosnak, a Vadrózsák neves gyűjtőjének szentelt részlegünk is, valamint néprajzi látnivaló. Csemegeként említem meg a kvízeket, az érintőképernyős felületeket, korszerűen, fény-árnyék hatással ötvözött csomagolásban. De ugyanilyen fontos a frissen elkészült várszínpadunk is, amely lehetőséget biztosít – természetesen nyári időszakban – a romantikus hangulatú, védőfolyosóval övezett ódon várfalak és a varázslatos középkori templom ölelésében állandó, színes, kulturális programok bemutatására, beleértve komoly színházi produkciókat is.

– Tiszteletes úr, köszönjük szépen a beszélgetést.

– Én is köszönöm a lehetőséget, és kívánok a Népújság olvasóinak Istentől áldást, testi-lelki egészséget és békét a világnak.