Erdélyi lovagok az évzárón

Múlt hét végén tartotta idei évzáróját

a Szent László Társaság (1861) és Rend, amelyen részt vett az erdélyi törzsszék is.

A kilenctagú küldöttség v. l. Imre László főkapitány meghívására utazott a németországi Nürnbergbe, ahol ez erdélyiek korábban is képviseltették magukat a széktartó révén. A találkozón beszámolók hangzottak el az év tevékenységeiről, illetve a következő évi terveket ismertették. Az óvárosi Barfüsserben megtartott rendezvényen Imre László elmondta: a találkozó leglényegesebb célkitűzésének az erdélyiekkel való együttlétet tekintik, mert az erdélyi törzsszék szerepe felértékelődik a gyors fejlődése révén (a megalakulástól számított két év alatt tizenkét lovagot avattak – a szerző megjegyzése), ezért is hívták őket örömmel a bajorországi városba, ahol a főkapitány is él. Nt. l. Koncz László Ferenc erdélyi törzsszéktartó szerint ez a rendezvény azt is jelenti, hogy az erdélyiek most már ténylegesen is bekapcsolódtak a rend egyetemes „vérkeringésébe”, ezzel együtt programot, közösséget, közösségápolást, jövendő terveket is vállaltak a rend többi törzsszékével és tagjaival.

A rendezvényen szó esett a rend idei tevékenységéről és jövő évi magyarországi rendezvényeiről, majd az erdélyiek is beszámoltak. Jelen volt a tavalyelőtt Nyárádszentlászlón felavatott argentínai ifj. Honti János lovag is, aki azért érkezett Nürnbergbe, hogy három kitüntetést vegyen át, és elvigye Buenos Airesbe, ahol édesapja a rend törzsszéktartója. A kitüntetést három olyan magyar személy kapja az idei évzárón vagy a jövő évi egyik rendezvényen, akik jelentős szerepet vállaltak az argentin katonai akadémia megalapításában és kiépítésében. Ugyanakkor tárgyalások is kezdődtek arról, hogy a magyar kormány is részesítse elismerésben ezeket a férfiakat.

A nürnbergi évzáróval egy időben zajlott a város adventi vására, ezt az erdélyi küldöttség is meglátogatta, de a várossal és környékével is ismerkedhettek a Maros és Hargita megyei résztvevők. Ez egyfajta „összerázódás” is volt, hiszen fontos, hogy kötetlen keretek között is megismerjék egymást a rend tagjai.

Nürnbergben és környékén számos erdélyi és magyarországi magyar is él, kulturális egyesülettel rendelkeznek, magyar bálokat szerveznek, a legutóbbi Katalin-napi bálon kétszáznál többen mulattak, de ahhoz is joguk van, hogy törvényes, iskolai körülmények között hetente magyar nyelvet oktassanak az ott letelepedettek gyermekeinek.