Erdély-menyegző

Az Erdély-menyegző című előadás Mihályi Gábor első rendezése Erdélyben. A társulat sajtótájékoztatóján a neves rendező-koreográfus megjegyezte, hogy a választott téma színpadi megfogalmazása embert próbáló feladat, amely édes teherként nehezedik az alkotóstáb vállára. Az előadásban, ahogyan a cím is előrevetíti, Erdély és a menyegző fonódik össze, az otthon, haza és a házasság mint két organikus világ szövődik át egymáson. 

Erdélynek a magyar kultúrában, történelemben, művelődésben, tudományban elfoglalt szerepe, egyáltalán az erdélyiség mint összmagyar kérdés egy nagyon univerzális, nagyon mélyre ható és magasságokba emelkedő közösségi problematika – fogalmazott Mihályi Gábor, rávilágítva, hogy a házasság ezzel szemben a lehető legszemélyesebb téma és „legalább annyira az életünkről szóló, az élet lényegét megfogalmazni kívánó lehetőségeket rejt magában”. Orza Călin koreográfus, társalkotó hozzátette, hogy nem titkolt szándékuk a menyegző bizonyos momentumait Erdély történetének bizonyos momentumaival messziről, csak hangulatilag társítani. „A házasság és a történelmi emlékezet töredékeinek végtelenben találkozó párhuzama e szőttes. A keletkező élet – házasság – halál – újjászületés körforgásában magunkról kívánunk szólni, az értékekről, amiket hordozunk és a jelenről, amit érzékelünk” – olvasható a szinopszisban. 

A színpadra vitt folklórszínházi költemény a történetmesélés helyett szimbólumokra, asszociációkra és a mozdulatra épül. A téma bonyolultsága és gazdagsága miatt fontos szerep jut ugyanakkor a háttéranimációnak. Az előadás zeneszerzője Kelemen László, a messzire és mélyre nyúló zenei szövet döntő módon népzene, szükségszerűen historizáló elemekkel egészülve ki, „mindaz, amit zenében mi jelen pillanatban gondolunk erről a világról, az megjelenik” – foglalta össze a rendező. Izgalmas színként – a táncegyüttes életében először – négyfős kamarakórus is közreműködik a produkcióban.

Az előadás rendező-koreográfusa Mihályi Gábor érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője. A rendező munkatársa Orza Călin koreográfus, a forgatókönyv és a dramaturgia Prezsmer Boglárka munkáját dicséri, a zenét Kelemen László szerezte. Az előadás jelmeztervezője Furik Rita, a díszletet, videót és animációt Ütő Gusztáv és Ferencz Hunor készítették. A táncosok sokszínű előadói képessége és a hozzájuk társuló egyéni tulajdonságaik lehetővé tették az embert próbáló feladat megvalósítását, „a társulat döntő része kiváló művész” – fogalmazott a rendező. A Háromszék Táncegyüttes előadásában egy ízig-vérig 21. századi táncszínházi produkció kerül színpadra, „az előadás újra és újra visszakacsint a mára, nem révedünk misztikus vagy valósnak vélt, elképzelt aranykorokba, hanem azt próbáljuk elhitetni a nézőkkel, hogy ez itt, ma teremtődik meg” – fogalmazott Mihályi.

Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Az előadást november 24-én, kedden 18 órától a szászrégeni Eugen Nicoară Művelődési Házban (jegyek elővételben a művelődési ház jegypénztáránál), november 25-én, szerdán 19 órától pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban tekintheti meg a közönség (jegyek a Kultúrpalota jegyirodájában naponta 12-17:30 között, valamint előadás napján a helyszínen, helyfoglalás a 0372-951251 telefonszámon).