Erdély fejlődésének kulcsai

Cél: az Európai Unió nyíltan mondja ki az őshonos kisebbségek védelmének támogatását

Vincze Loránt, az RMDSZ színeiben mandátumhoz jutott európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának tagja konferenciasorozaton vesz részt Erdélyben Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának prioritásai címmel. A képviselővel a konferenciasorozatról, az EPP-képviselőcsoport prioritásairól beszélgettünk. 

– Az egész konferenciasorozat kettős célt szolgál: egyrészt bemutatni az Európai Néppárt képviselőcsoportjának a prioritásait, hiszen ebben a csoportban tevékenykedem, és nagyon fontos fejlemények vannak főleg az uniós költségvetés, illetve az Európa jövőjéről szóló konferencia előkészítése terén, másrészt pedig beszámolok egyéves képviselői tevékenységemről, hiszen azt gondolom, nem csupán a választási kampányban kell szóba állni önkormányzati vezetőinkkel, az RMDSZ területi szervezeteivel és a választópolgárokkal, időről időre számot kell adni a munkáról. Összesen kilenc ilyen területi konferencián vettem és veszek részt. Eddig megvolt Szilágy, Szatmár, Bihar és Háromszék, következik Székelyudvarhely, Csíkszereda, aztán Gyergyó, Vásárhely és Kolozsvár a következő két hétben.

– Melyek voltak a rendezvények kiemelt témái?

– Ezeken leginkább az uniós támogatások a kiemelt téma, az, hogy mire számíthat Románia a következő hét esztendőben. Az összeg, amit Románia kap, közel 80 milliárd euró, de a kérdés az, hogy el tudja-e költeni, elkészülnek-e az operatív programok, kialakul-e egy olyan menedzsmenthatóság, ami hatékony pénzfelhasználást tesz lehetővé. 

– A másik fontos téma ezeken a megbeszéléseken a kisebbségi érdekérvényesítés.

– Főleg ennek az eredményei, kiemelten a Minority SafePack kezdeményezésnek a sorsa. Köztudott, hogy a járvány miatt március 23-án nem kerülhetett sor a közmeghallgatásra a témában, október közepére van betervezve. Reméljük, hogy fizikai jelenlétet tesz lehetővé, hiszen nem szeretnénk rövid távú beszélgetést lebonyolítani, miután nyolc éve dolgozunk, nyolc év építjük a projektet. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottságnak utána három hónapja lesz arra, hogy döntsön a jogalkotásról. Erre a legjobb esetben december végén, január elején kerülhet sor.

– A pénzlehívásnál megvannak a keretösszegek. Ön azt mondta, Románia minden korábbinál több uniós forráshoz jut, de a kérdés nem az, hogy mennyi pénz jut, hanem hogy mennyit tudunk lehívni.

– Igen. 79,9 milliárd euróban részesül Románia az Európai Uniótól. Ennek tulajdonképpen két része van: az első rész a helyreállítási csomag, 33 és fél milliárd euró. Ennek is két forrása van, az egyik a vissza nem térítendő támogatás, a másik pedig hitelkeret. Tehát gyakorlatilag Románia hitelt vehet fel a 80 milliárd eurón belül. Ezt a pénzt a pénzügyi gazdaságfejlesztési eszközök támogatására, munkahelyteremtésre – főleg a fiatalok számára –, a szén-dioxid-semlegességre való áttérésre, mezőgazdasági struktúraváltásra használhatja, illetve mentőövként fizetésképtelen vállalatoknak uniós jellegű nagyobb magánberuházásokra. Ide tartozik a kutatásfejlesztés is.

– A másik nagy csomag a hétéves költségvetés.

– A 2021–2027 időszak a klasszikus nagy támogatási vonalak mentén alakul. Kohéziós politika – 26,8 milliárd euró. Fontos volt, hogy megmaradjon ekkora összeggel a kohézió, hiszen van még miben felzárkóznia Romániának és a többi közép-kelet-európai államnak; a mezőgazdasági támogatások, ez 18,7 milliárd euró. A mezőgazdasági támogatásoknak is két része van, egyik a területalapú támogatások. Ezek szerencsére növekednek, vagyis közeledünk az uniós átlaghoz, hiszen a romániai, Maros megyei gazdák kevesebb hektáronkénti támogatást kapnak, mint francia vagy belga sorstársaik, és ez méltánytalan több szempontból is. Azért harcoltunk Brüsszelben, hogy ez a támogatás növekedjen évről évre, és a következő hét évben egy picit növekedni fog ez a hektáronkénti támogatás. 

– A vidékfejlesztésre szánt pénz viszont sokkal kevesebb. 

– A másik összetevő a vidékfejlesztés a mezőgazdaságon belül. A vidékfejlesztésre szánt pénz a felére csökken Románia esetében, meg úgy általában uniós szinten, de van mód pótolni más kohéziós alapokból, olyan országos programok révén, amelyek elsősorban a vidéket segítik. Például az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése, úthálózat-fejlesztés stb.  És természetesen van pénz az úgymond zöldítésre, Európa szén-dioxid-semlegességének az elérésére. 

Nagyon örvendek, hogy megvan az eredménye a munkánknak, hogy megmaradtak a kohéziós alapok, és a mezőgazdasági alapok növekednek, hiszen ezek a kulcsai Erdély fejlődésének és a magyarlakta vidékek gyarapodásának. Ez azonban az Európai Néppárt képviselőcsoportjának a támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg. 

– A másik témakör Európa jövője, hogy hogyan alakul át egyáltalán az Európai Unió. 

– Az már most, a koronavírus-járvány idején érződött, a polgárok igénylik, hogy az Európai Unió koordinálja a fontos területeket: például az egészségügyben a járvány elleni fellépést, az oltóanyag-kutatást és annak a hozzáférhetővé tételét, igénylik a határlezárások koordinációját akkor is, ha ez alapjában véve tagállami hatáskör. Hiszen ha nincs összehangolva európai szinten, akkor káoszt eredményez. Mert ha egy ország lezárja a határait, akkor a szomszédos országba esetleg nem jutnak be alapvető élelmiszerek. Ezért is fontos az európai határzárak összehangolása. 

– A polgárok még többet bíznának az Európai Unióra ebben a problémában, de más tekintetben is. 

– A lényeg tehát, hogy az egész uniós rendszert át kell alakítani, de kérdés, ha át kell alakítani, akkor milyen módon történjen meg? Az Európai Parlament szerepe, a jogszabály-kezdeményező súlya mind-mind előjön. 

Egy két és fél, hároméves konzultációs időszak kezdődik ősszel, aminek itthon is lesz része. Azon igyekszünk majd, hogy az Európai Bizottság kiterjessze a kisebb közösségekre és az őshonos közösségekre is, ezért Erdélybe is hozunk majd ilyen konferenciát. Az egyik célunk az, hogy az Európai Unió nyíltan mondja ki az őshonos kisebbségek védelmének támogatását, és ez kerüljön be az uniós jogszabályokba is. Ez a konzultáció jó lehetőség arra, hogy erre rámutassunk. Azzal együtt, hogy párhuzamosan megy a kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack.

– Ön részt vesz az Európa jövőjéről szóló konferencián is.

– Igen, hiszen az alkotmányos ügyek bizottsága az, amelyben, hogy úgy mondjam, a műhelymunka folyik. Az Európai Néppárt képviselőcsoportjában pedig Manfred Weber kért meg arra, hogy vegyek részt abban a szűkebb grémiumban, amely követi ezt a munkát. Szintén a képviselőcsoporthoz tartozik a kisebbségügyben az a döntés, hogy a Minority SafePack kezdeményezés miatt a kisebbségi tematikának a képviseletét, megjelenítését az Európai Néppárt képviselőcsoportjára bízta. Eddig nem volt ilyen pozíció a Néppártban, és hatalmas rang, lehetőség az RMDSZ számára, hogy úgymond ránk bízták, a kisebbségvédelemben teremtsük meg a konszenzust a Néppárton belül és a többi politikai csoporttal folytatott tárgyaláson is.