Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
(Folytatás március 3-i számunkból)
Segesvártól délnyugatra fekszik, minden úttól távol Keresd, a „jelentéktelen falu”, és Erdély talán legszebb várkastélya.
A falut átszelő Dános-patak hídján át elhanyagolt út vezet a fákkal sűrűn benőtt dombon emelkedő, négyszög alaprajzú, sarkain egy-egy olasz rendszerű bástyával megerősített várkastélyhoz.
Bástyái közül ma már csak kettő áll, a délkeletinek a belsejébe épített nyolcszögletű tornya maradt meg, a délnyugati elpusztult.
Az egykor támfalakkal is megerősített déli falban, a délkeleti sarokbástya védelmében egyszerű kapu vezet a téglalap alakú zárt udvarba.
Még láthatók reneszánsz ajtó- és ablakkeretei, legfelső emeletének boltíves ablakai között színezett, alabárdos katonákat ábrázoló domborművei, alatta ágyúlőrések, kulcslyuk alakú lőrések és a kis figyelőtorony.
A díszes szalonokat fényezett és festett bútorok, falba épített almáriumok, kárpitok, szőnyegek és színes szőttesek tették hangulatossá.
Károlyi Klára ágya fenyőfából – olajfestékkel festve, díszítve – készült, monogramjával és az 1578-as évszámmal datálva.
A termek falaira függesztett családi portrék arcképcsarnokként sorakoztak. A sok felhalmozott kincs mellett nem hiányzott a könyv sem. A könyvtár és a családi levéltár az öregtorony első emeletén kapott helyet.
Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában említi, hogy a lakótorony nyugati oldalához a 16. században kétszintes épületszárnyat építettek néhány szobával, emeletén alacsony, hengeres lábakon álló, íves, árkádos folyosójú tornáccal, fedett, kőbábos lépcsővel.
Az emeleten lakószobák, a földszinten gazdasági célokat szolgáló helyiségek voltak. A bejárat két oldalán épült helyiségek talán az őrség szobái lehettek.
A keleti szárny emeletét a szokásoknak megfelelően az ebédlő és a hálószobák, a földszintet a cselédség szobái, az északi oldalát pedig a konyha, kamra és egyéb gazdasági helyiségek foglalták el.
Az északi falban egy dongaboltozatos ajtó vezet ki a kastély mögötti hatalmas parkba.
Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében világít rá arra, hogy a várkastély építésénél nemcsak a kényelemre és a védművek biztonságára törekedtek, hanem a kastély díszítésére is nagy gondot fordítottak.
Ezen a téren a Bethlen családnak a kultúra reprezentációjára való törekvése mutatkozott meg.
A gótika és a reneszánsz díszítőelemei harmonikusan megférnek egymás mellett. Gótikus ajtó, reneszánsz ablakkeretek, párkányok, címerek, vasrácsok, faragott gerendákra padolt mennyezetek emelték a kastély pompáját.
A tömör, egyszárnyú faajtók régi gótikus formájúak, kovácsolt vasalással.
Az épületben a 16. század derekán elterjedt reneszánsz díszítményeket, feliratos kaput, ajtókat, címeres ajtókereteket alkalmaztak.
A „cifrázatos” ajtók táblás betéteire virágmotívumokat, címert és évszámot festettek (1598, 1651). A kőbe faragott ajtók, ablakok keretein évszámok (1598, 1648), családi címerek (1670) vagy iniciálék (B. M. 1598, A. B. 1648, A. B. 1668) és feliratos emléktáblák vannak 1519, 1559, 1648, 1657, 1670, 1677, 1683, 1691-es évszámokkal. Keresztes Gyula szerint ezek az évszámos emléktáblák a kastély építési szakaszait, a javítások idejét jelzik.
A nagykapu tömör kapuszárnyára a család címerét faragták ki.
Az alábbiakban a kőtáblákon lévő feliratok közül közlünk néhányat.
– az öregtoronyhoz csatlakozó épületszárnyban:
GEORGIUS SERENISSIMARUM: REGE VESTATUM CONSILARIUS NAGY KÁROLY, RESTAURAVIT AC REFORMAVIT CELIEM SUBSTITUM CON CAMERAVIT ANNO DOMINI 1659
(a rövidítések feloldva);
– az öregtorony bejáróajtaja felett:
NULLA IN AMICITIA FESTIS MAIOR QUAM ASSENTATIO
– a kápolna bejáróajtaja felett:
HONESTA FAMA ALTERUMM PATRIMONIUM A. B. 1648
– az öregtorony tetőzetének csúcsán lévő, bádogból készített zászlón:
A. B. 1668
– a bástyán lévő két kőtáblán:
DEO AUXILIANTE PROPUGNACULUM HOC EX FUNDAMENTO CUVARIT EXTRUI ALEXIUS DE BET HLEN ANNO DOMINI 1675
DEO AUXILIANTE PROGUGNACULUM HOC EX FUNDAMENTO CUVARIT EXTRUI ALEXIUS DE BET HLEN ANNO DOMINI 1691
– a bejárattól balra eső szárnyon:
ALEXIUS BETHLEN CELSISIMUS PRINCIPIS TRANSILVANIAE CONSOLIARIUS AC SUPREMUS COMITATUS SZOLNAK ITERQUE EX FUNDAMENTO EREXIT 1683
– az árkádos tornác falán:
FATUM CONSILIARUS V NAGY SUA CLARA DE NAGY KAROLY RESTAURAVIT AC REFORMA CELIMQ SUBSITAM CONCAMERA ANNO DOMINI 1559
– az öregtorony egyik rozettás ablakán:
M. B. 1598
– a bejárattól balra eső épületszárny egyik faajtaján Bethlen-címer és
A. B. 1648
– egy kőtáblán háziáldás a Bethlen és Kemény család címere.
A felirat szövegét Lukinich I. monográfiája után közölte H. Takács Marianna:
Legyen e szent Isten E háznak oltalma Ellensége ellen győzhetetlen Bethelen vára Minden veszedelmét fordítTsa áldásra Az benne lakóknak bőséges Hasznokra 1657
A vár udvarán virágoskert, a kastély körül nagy angolkert terült el. Nem hiányzott az ötszögletű alaprajzú nyári pavilon, melynek falát festett képekkel díszítették.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek és Demján László műemlékvédő építésznek. Fotó: Csedő Attila és Demján László.
* Összeállításunkat – tekintettel az épületek mai állapotára – dr. Kálmán Attila tanár, történész soraival egy későbbi lapszámunkban egészítjük ki.