2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Erdélyi Toll – idén harmadszor

Kánikulában kincses szobák hűvösébe csábít, múzsák hangján kényeztet.


Kánikulában kincses szobák hűvösébe csábít, múzsák hangján kényeztet. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó irodalmi és művelődési folyóiratának legfrissebb példánya, az idei harmadik Erdélyi Toll is akkora lendülettel és nagylelkűséggel emeli magához az igényes olvasmányokra vágyót, mint az elmúlt öt esztendő összesen 18 „Tolla.” A folytonosság érzetét keltő sorozatok között ki-ki megtalálja a leginkább kedvére valót. Bölöni Domokos Szélrózsa kankalinja VIII., befejező részéhez érkezett, így, „bónuszként” méltatásokat is olvashatunk a „megkeseredetten is kacagva író” (László Miklós) szerzőről az 1981-es első kötete megjelenéséhez kapcsolódó Szávai Géza-gondolatoktól Sütő András, Lázok János, Beke György, Fodor Sándor, László Miklós, Ráduly János, Markó Béla Bölöni-művek mentén születő soraiig. Az Irodalomtörténet rovatban Pomogáts Béla a transzszilvanista ideológia, az Erdélyi Gondolat válságáról és megújulásáról értekező tanulmányában a helikoni asztalhoz hívja olvasóit. Az „erdélyi gondolatot” egyszerre megszüntető és őrző új, népi eszmevilág kapcsán Pomogáts Béla Balogh Edgár ma különösen figyelemre méltó szavait idézi: „Sőt, akkor ez a transzszilvanizmus nem is erdélyi öncélúság, hanem mindama nemzetek jobbik belátása, amelyek Erdély zugaiban egymásba horgolódtak s állandó súrlódásaik közt is egymást keresik”. A Sajtótörténet rovatban a folyóirat főszerkesztője, Beke Sándor levelezés és dokumentumok tükrében láttatja a rendszerváltás utáni első tavaszon született Székely Útkeresőt – a levelek között a finnországi Reijo Eerikainen 1995-ben kelt sorai is megtalálhatók, melyekben a levélíró a folyóirat, illetve más romániai magyar könyvek megrendelésének lehetőségeiről érdeklődik. A művészettörténetnek szentelt oldalakon Burján Emil: Fülep Lajos műbölcseleti alapelvei című írásának 3. fejezete található. Az „évfordulósok” közül a 250 éve született Batsányi Lajos, a 200 éve született Eötvös József, illetve a 75 éve született Szilágyi Domokos alakja kerül olvasóközelbe. Az Anyanyelvünk épségéért rovatban folytatódik Málnási Ferenc: Erdélyi anyanyelvoktatás – irodalmunk tükrében című sorozata, Brauch Magda pedig a nyelvi „leletekről” értekezik. A meglévők mellett egy új sorozat is indul, az Élő néphagyományok rovatban Szőcs Katalin A fokos és a nyíl című munkájának első fejezete várja az olvasókat. A tudományok iránt érdeklődőknek Zsigmond Enikő „A Nap és a tenger gyereke” című, sóról, sóbányászatról szóló tanulmánya szerezhet örömet. A Hit és üzenet rovatban Gáspár Erika és Komán László lírájából kaphatunk ízelítőt. „Ki köztünk jársz, és népedet megtartod, / Add, Uram, hogy felismerjük arcod. / Hogy lelkünkről fölszálljon a köd / S érinthessük sugár-köntösöd.” – írja Komán László Ki köztünk jársz című, csodaszép négysorosában. A Múzsa és lant rovat ezúttal is a szokásos színgazdagsággal várja a szépirodalomra éhezőket. Albert-Lőrincz Márton, Beke Sándor, Böszörményi Zoltán, Csatáné Bartha Irénke, Elekes Ferenc, Fülöp Kálmán, Gáspár Erika, Jancsik Pál, Kamenitzky Antal, Komán János, Kozma László, Mészely József, P. Buzogány Árpád, Pálffy Tamás Szabolcs, Tar Károly versei, illetve Buksa Éva-Mária, Csire Gabriella, Ferenczi Enikő, P. Buzogány Árpád, Ráduly János, Tar Károly prózája kínál újra irodalmi élményeket. A legkisebbek nyelvén szintén az ismert nevek – Csatáné Bartha Irénke, Jancsik Pál, Kiss Lehel, Kozma László, Mészely József – szólalnak meg. A gyermekversek mellett Benedek Elek és Kriza János egy-egy meséje gyönyörködteti a kincsektől „Tollasodókat”.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató