Épített örökségünk

Várkastély és a Szent Mihály tiszteletére szentelt istenháza

Szászbonyha község Maros megyében, Dicsőszentmártontól keletre, a Szovátára vezető úton, a Kis-Küküllőhöz közel fekszik. A faluban áll a 16. századi eredetű, többször is átalakított, téglalap alaprajzú, egyemeletes, sarkain egy-egy hengeres bástyával megerősített várkastély. A 18. század végén emelték a homlokzat elé az oszlopos tornácot és a kettős manzárdtetőt, barokk homlokdísszel. A kis méretű várkastély bástyáinak kőkeretes ablakai valószínűleg a 17. század elején készültek. Mai alakját 1860 körül nyerte el. Ezen a héten, befejezésül, még erről az erődítményről és a település középkori templomáról írunk olvasóinknak.

Ahol Tinódi Lantos Sebestyén is megfordult

Bonyha a Bethlen család kedvenc tartózkodási helye volt, melynek teljes átalakítása 1545-ben Bethlen Farkas nevéhez fűződik.

Már említettük, hogy a földszinti nagyterem ajtója fölötti kőtábla Bethlen Farkas, Izabella királynő tanácsosa nevét és a kastély alapkőletételének idejét –1545 – örökíti meg, bár Kővárynak az a véleménye, hogy ez az elképzelés téves, mivel szerinte a várkastély már a korábbi időben is állt.

Tinódi Lantos Sebestyén 1551 körül fordult meg itt. Írott dokumentumokból derül ki, hogy a gazdatisztek barátságtalanul bántak vele, hiszen mint mondja: 

,,...nem úr hírével büdös bort adának...”. 

Ebben az időben a bonyhai birodalom a Bethlen Antal birtoka volt.

Az egyetlen hadi esemény, ami a várkastély falain belül történt

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy az 1673. július tizenkettedikén megtartott osztáskor:

,,…Tekintetes nemzetes Bethlen Sámuel uramnak őkegyelmének...” 

egyebek között a:

,,...Küküllő vármegyében bonyhai, bernáldi, szászszentlászlói, szászcsávási egész porciót… jövendőbeli osztás szerint birodalmában engedtettek…”

1679-ben már Bethlen Elek birtoka, aki kisebb javításokat és bővítéseket végeztetett a várkastélyon.

Egyetlen hadi esemény történt az erődítmény falai között. 1709-ben Acton császári ezredes menekült ide a kurucok elől. A várkastélyt ugyan megerősítették, de végül kénytelen volt ezt feladni.

Az ostrom során megsérült falakat Bethlen Elek építtette újjá.

A várkastély homlokzati része, kaputornya és a védőfalai 1944 után erősen omladozni kezdtek, mire a falu vezetőségének engedélyével a lakosság a nagy részét lebontotta, és az így szerzett építőanyagból házakat épített magának.

Az államosítás után a kastélyt az akkori Néptanács, majd a posta használta, és ott működött a falusi könyvtár és klub – művelődési ház –, de sok helyiséget a mezőgazdasági vállalat bérelt.

Az épület homlokzatáról a család kettős címere sem hiányzott

B. Nagy Margit Stílusok, művek, mesterek című könyve 117. számú fényképmelléklete – K. Sebestyén József rajzának reprodukciója – az átalakított kastély gótizáló homlokzatát mutatja be, valamint az ahhoz csatlakozóan épített kocsiáthajtós összekötő részt és a különálló kupolás lefedésű épületet. 

A romantikusnak mondható timpanonos középső részt, a két sarkot kis kiülésű pillér, a főpárkány magasságában ívsoros fríz, valamint félköríves ablakok – a középső mérműves kiképzésű – keretei díszítik.

Nem hiányzott a timpanonos homlokzatról a család kettős címere sem.

A főhomlokzat elé, az épület tengelyébe, árkádívekre helyezett emeleti terasz az 1930-as években készülhetett.

Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében még arról is ír, hogy a száz–százhúsz centiméter vastag téglafalú kastély pince- és földszinti helyiségei változatos téglaboltozatúak, az emeletiek síkmennyezetűek.

A reprezentációs termek ajtóinak és ablakainak bélés és peremborításai, valamint betétei már a barokk jegyében készültek.

A kétkarú impozáns lépcsőt szép és nehéz kovácsoltvas korlátjával az épületbelsőben, a hallban helyezték el.

Ebben a kastélyban született 1700-ban Árva Bethlen Kata írónő.

A 19. századi átalakítások a politikusként is ismert Bethlen Farkasnak köszönhetőek, akit az 1848-as forradalmat követően politikai tevékenysége miatt perbe fogtak, majd bonyhai birtokára húzódott vissza. Ekkor kezdhetett neki kastélya átalakításához.

Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár közlése szerint ezt igazolják a család levéltárában fennmaradt számlái is, melyek közül három köthető az építkezésekhez.

Egy 1850. június 27-i kolozsvári számla zsalugáterek kifizetéséről szól, egy 1854. áprilisi elismervény szerint gyümölcsfákat és növénykülönlegességeket vásárolt Bethlen Farkas, míg ugyanezen év végén berendezési tárgyak kifizetéséről értesülhetünk.

E számlák tartalma arra enged következtetni, hogy 1850-ben már a kastély készen lehetett, valamint 1854 folyamán a kastélyt berendezik, és annak környezetét kezdi kialakítani a kiváló pomológus hírében álló Bethlen Farkas.

Az ő építkezései során jött létre a ma is látható kastély, melynek legjellemzőbb részletei a reneszánsz formavilágából inspirálódó romantikus építészeti irányzatot követik.

Az átalakítások csak magára a lakóépületre terjedtek ki, a várfalat nem érintették. A homlokzat jóval díszesebb volt, mint ma.

A rizalit oromzatának párkánya alatt neogótikus stílusú csúcsíves, vakmérműves fríz futott végig. 

Szintén neogótikus stílusú asztalosmunkával volt ellátva az emeleti ajtó, mely felett a Bethlen és a Teleki család címere volt látható.

Az Adatbank ír arról, hogy a kastély előtt valamikor intim kert húzódott, parkkal és üvegházzal rendelkezett.

Egy 19. századi archív felvétel és a Cserna Károly-féle rajzról derül ki, hogy a mai kastély előtt látható erkély későbbi hozzáadás, valamikor 1899 előtt építhették. Ekkor alakították át az emeleti nagy ablakot ajtóvá, azonban ennek gótizáló díszítését megőrizték.

A szakkönyvek a lebontott kastély képét közlik

Keresztes Gyula külön megjegyzi azt, hogy az új kastélyt lebontották ugyan, a szakkönyvek mégis előszeretettel közlik annak a fényképét, de a kép alatti szöveg nem nevezi meg pontosan, hogy a két bonyhai kastély közül melyiket ábrázolja.

A fent említett szerző pont ezért közöl az új kastélyról is néhány mondatot: Európában a 17. században vezető szerepet játszó francia szellemi áramlat térhódítása Erdélybe is eljutott, és a főurak több francia barokk, négy saroktornyos kastélyt építettek. Így Maros megye területén Ózdon és Bonyhán épült hasonló megoldású kastély.

Az 1679-ben épített bonyhai kastélyon Bethlen Elek a 18. század közepén végzett átalakításokat, és építette a homlokzat elé a kiugró árkádos-pilléres tornácot és a barokk vonalas oromfalat.

Ez a kastély a régivel szemben lévő helyen az országút jobb oldalán állt. Sajnos, az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben a családnak nem állt módjában Bonyhán mindkét kastélyt fenntartani, és ezért került sor az új kastély lebontására.

A középkori templomot a tatárjárás után a Bethlenek ősei emelték

Bonyha már a középkorban önálló egyházközség volt, István nevű plébánosa 1332-ben, nyolcvan dénárt fizetett pápai tized fejében (Stephanus sacerdos de Vahnya solvit LXXX denarios). 

Amint azt már részben említettük, a falu nevét egy 1291-ben keltezett oklevél Bahna, míg egy 1319-es Bohna formában jegyzi. A templomot a Bethlenek ősei emelték a tatárjárás után.

Építészeti kialakítása a román és a gótikus stílus átmeneti korszakára vall. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. 1480-tól kezdve parochiális egyházként gyűjtötte híveit.

Keresztes szakvéleményezése szerint az egyhajós templom és a hozzá kapcsolódó sokszögű szentély falait támpillérekkel erősítették meg. 

A boltívek gótikus gyámkövekre támaszkodnak. Szentségtartó fülkéje is gótikus jellegű, béletes kőkeretes ajtaja egyenes záródású.

A nyugati oromfal előtti háromszintes torony félköríves ablakaival, valamint alacsony toronysisakjával a román korra enged következtetni, akkor is, ha utólag magasították egy csonka és egy gúla idomú csúcsos résszel.

A reformációt követően a templom a lutheránusok használatába került, majd a többségben lévő reformátusoké lett.

Befejezésül még megjegyzendő, hogy 1962-ben Keresztes Gyula a helyszínen talált egy faragott kőkeret- vagy élbordatöredéket, amelyen vésett írásjelek – mesterjegyek – voltak.

A szerző kérte meg az akkori tiszteletest, hogy őrizze meg és értesítse a múzeum szakértőit.

A talált feliratok kiegészítése, érthetővé tétele – nevek, a tízparancsolat töredékes szövege – további templomtörténeti adatokat szolgáltathat, ám ez már muzeológusi munkát feltételez.