Épített örökségünk

Az erdőszentgyörgyi templom nyughelyei

A gótikus stílusú, a 13-14. század fordulóján épült református templomban van II. Erzsébet brit királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a nyughelye. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének a földi maradványait. Az „ódon templom” már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viselte magán. Az istenháza nevezetessége kétségtelenül az 1760-ban, Wesselényi Kata megrendelésére Sipos Dávid készítette kő szószék. 

A középkori templom

A község központjában áll a középkori templom, ott van a Rhédey család kastélya is. A művelődés otthonai, az iskola, a kultúrház és a kereskedelmi létesítmények is a környéken vannak.

Orbán Balázs a 19. század derekán írta: 

„…Sz. György az utóbbi időben nagy előrehaladást tett, mit leginkább országos és heti vásárainak köszönhet, (...) bizonyos kereskedelmi és ipari mozgalom támadt (...), ha így halad, maholnap egy kis várossá fogja magát kinőni…”.

Ahogyan Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomainak ismertetése című munkájában leírja, a község fejlődése ezután lassabban, de tovább haladt. Területi elhelyezése révén adminisztratív központ is volt, iparosodása fellendült, városi rangra emelése már régóta esedékes volt. Temploma középkori eredetű, építésének ideje ismeretlen.

A Szent György tiszteletére felszentelt templom 1333-ban már állt

A hajdani katolikus plébánia Péter nevű papja 1333-ban hat banálist, 1334-ben pedig két régi banálist fizetett a tized fejében. 

Ezekből a feljegyzésekből következtetve, a templom építésének kezdete az 1200-as évek végére, de legkésőbb az 1300-as évek elejére tehető. Akkoriban egy ilyen nagy méretű építkezést a falu népe két-három évtizeden át végzett, 1333-ban viszont a templom már Szent György tiszteletére felszentelve állt. A reformációt követően az új vallás hívei vették használatba.

Az adományok

Keresztes Gyula írja, hogy az egyhajós templom szentélye poligonális lezárású, keleti és déli oldalán támpillérekkel megerősítve. A hajót a keskenyebb szélességű szentélytől a félkörívű diadalív választja el.

A gerendás mennyezet kazettás kiképzésű, ezt – a feljegyzések alapján – a 17. századi javítások alkalmával készítették.

Ekkor ácsolták a magas fedélszerkezetet és a nyugati oldalon elhelyezett karzatot is, valamennyit gróf Rhédey József adományából. 

A szószék gróf Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata adománya.

A befalazott kripta

Keresztes Gyula is tud róla, hogy a szószék koronája ugyanebben az évben készült barokk stílusban. 

A templom régi harangja hosszúkás formájú, felirat nélkül készült. 

Az „Erdő Sz. György Megyéje” feliratot a református egyház vésette annak palástjára 1669-ben. Orbán Balázs, illetve a nagygörgényi egyházközség jegyzőkönyve szerint a templom alatt kripta van, amelyet 1614-ben, a döghaláljárvány után a fejedelem rendeletéből falaztak be. Az 1935-ös helyreállítási munkálatok idején a szentély északi oldalán még látszottak a sekrestye falmaradványai.

Feltételezhető, hogy a romos sekrestyét a reformátusok bontották le, és a szentélybe vezető ajtó nyílását befalazták.

Az épületmaradványok 

A magas torony a hajó nyugati oldala előtt áll, a déli oldalon a portikusz kapott helyet. A helyreállításkor a torony északi oldalán egy épület alapjainak maradványai kerültek felszínre, feltételezhető – a szokványos elrendezést véve figyelembe –, hogy ez a katolikusok által megkezdett torony alapja lehetett.

Az északi oldalon ugyanis a torony nem takarta el a profilozott csúcsíves kaput és a magas, háromszögű oromzatos homlokzatot, a gótikus építészet jellegzetességét.

Azonban a torony építését a reformátusok nem folytatták, a nyugati homlokzat elé emeltek egy másikat, ezzel létrehozva egy földszinti fedett bejáratot a templomba.

A reformátusok befalazták a csúcsíves eredeti kaput

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációból megtudjuk, hogy a déli oldal 18. századi ajtónyílásától balra teljes egészében látható a profilozott, csúcsíves eredeti kapu, amelyet a reformátusok részben befalaztak. A csúcsíves déli kapu a templom legszebb gótikus eleme.

A déli oldalon eredetileg három csúcsíves, keretezés nélküli ablak is volt. Azonban 1935-ben, a jobb megvilágítás érdekében, a nyílásokat kiszélesítették, és hármas ikerablakokat helyeztek el bennük. Ezek formája idegen az eredeti stílustól, és méretei nincsenek arányban a hajóéival.

A szentély ablakai közül a két délre néző kőbéletes és csúcsíves valószínűleg a nyugati kapuval egy időben készült.

Szokatlan, de eredeti megoldás

A harmadik ablak a délkeletre néző eredeti, ennek bélete téglából készült.

A befalazott sekrestyeajtóval szemben, a déli oldalon még egy befalazott nyílás helye látható. Ugyanakkor a szentély vastag belső falaiban további három befalazott fülke található, ezekből került elő a helyreállítás során a tabernákulum és egy papi szék. A szentély mennyezete részben dongaboltozatos, negyedgömbbel zárul, és elválasztó boltív nélkül készült.

Szokatlan, de eredeti megoldás. A boltozat nyomását a külső falban a szentély támpillérei veszik át, és az alapokba továbbítják.

A reneszánsz virágdíszes szószék és tartozékai

A szószéket Sipos Dávid kidei kőfaragó készítette 1760-ban, reneszánsz virágdíszekkel ékesítve. Wesselényi Kata építtette kemény, festett, faragott kőből. A festése piros, tégla- és kék színű. Egyik alsó ablaktáblájára a Rhédeyek grófi és a Wesselényiek bárói címere van festve, felette G, R, S, L, V, R betűk – azaz gróf Rhédey Sigmond és liber báró Wesselényi Kata.

A címer alatt az alábbi felirat olvasható: „Elköltözvén a mennyei templomban méltó gróf Rhédey Zsigmond úr, kegyes férje szándékát teljesítette ezen templommal megújította L.B. hododi Wesselényi Kata MDCCLX esztendőben”.

Egy érték megrendelője

A koronát is báró Wesselényi Kata készíttette. Az alsó párkányzata kék alapszínű. Fennebb egy koszorúja hússzínűre van festve, egyebütt aranyozva, és tetején egy fiát önvérével tápláló aranyozott pelikán látható.

A korona derekán tojásdad alakú, aranyozott keretbe foglalt táblácskákon prófétai és zsoltárcitátumok vannak. A korona mennyezetén kék mezőben aranyozott csillagocskák találhatók elszórva.

A kazettás mennyezeten, középen egy jól sikerült Wesselényi-címer látható, körülvéve zsoltáridézetekkel. A Wesselényi-címer nagyobb formában a szentély fölött is megtalálható.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek, Demján László műemlékvédő építésznek, Keresztes Pál mérnöknek, továbbá a mai képekért Szász Attilának.