Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
(Folytatás a június 9-i lapszámból)
Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornisok építtettek kastélyt a romokra. Templomában 1618-ban unitárius zsinatot tartottak.
A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.
Pár mondat erejéig maradjunk a múlt héten említett a kastélykertnél.
Az átmeneti és a korai tájképi kertek ismérve, hogy a tervezőik jól meghatározott formális elemeket, sémákat alkalmaztak: kanyarokat, hajlatokat, vagy akár szabályos formákat is, mint például kör, ellipszis vagy háromszög.
Az erdőszentgyörgyi kert kanyargós útjai a Hogarth-féle szépségvonal mintájára lettek kialakítva.
Dr. Fekete Albert közlése szerint az 1770-es évek végén Burey Ferenc belga kertész állt a család szolgálatában, akinek sírkövét máig megőrizték a templom udvarán.
A sírkő felirata csak töredékesen olvasható, idézzük:
„Itt nyugszik meg mult teteme Burey Ferencznek. Is született Bruxellesbe 1774. Vallására nézve katolikus. Sz: Házassági életbe harmincnégy éveket töltött... gróf Rhédey Lászlónak ki harminchat évekig hűségesen és becsületesen szolgált. Meg holt az .... hosszas betegsége után.”.
A harmadik katonai felmérés térképszelvényén a másodikhoz képest új dolog nem található.
Vagyis:
„…a Szent-Györgytől Havadtőig menő országutat szép jegenyesor szegélyzi…” – írja 1868-ban Orbán Balázs.
Az akkor már beállt koros faállományt ugyancsak Burey Ferenc ültethette néhány évtizeddel korábban.
Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában dr. Fekete Albert rávilágít arra, hogy Orbán Balázs minden bizonnyal egy, az 1870-es években a város- és határszépítési munkálatokat központilag is serkentő szabályrendelet előzményeiről ír. Ebben a szabályrendeletben a földművelési és kereskedelmi magyar királyi miniszter elrendeli az utak és a határszélek befásítását, megnevezve azokat a fajokat, melyek ilyen irányú alkalmazása kívánatos, éspedig: alma, cseresznye, dió, eper, vadgesztenye, de ott, ahol ezek rosszul tenyésznek, engedélyezik a jávorfa, az akác és a fűzfák, valamint a széles ágú nyárfa ültetését is.
A Kis-Küküllő mentén azóta is hagyománya van az országút menti fásításnak. Szovátától Balavásárig napjainkban is az utazó szemének kellemes, változatos, vegyes fajösszetételű fasorok követik az utat.
Fekete Albert szerint is a sors fintora, hogy napjainkra éppen a meglehetősen beépült Erdőszentgyörgy–Havadtő szakaszon vágták ki a fákat.
Az erdőszentgyörgyi kastélypark tájképi jellege a 19. század második felében megerősödhetett, a barokkos elemek eltűntek. A 19-20. század fordulójáról fennmaradt fényképek alapján képet nyerhetünk a kastély közvetlen környezetének kialakításáról.
A kastély északkeleti homlokzata előtt – most betonozott udvar – a századfordulón népszerű viktoriánus stílusban kialakított gruppok voltak: magasított virágágyás közepén mediterrán cserjével vagy pálmával. Az oszlopokkal alátámasztott erkélyre sokáig futónövények kúsztak fel.
1960-tól a Rhédey-kastély az iskola tulajdonába került.
A kastély előterében egykoron megtalálható századfordulós kertből már szinte semmi sem látszik.
Ott jelenleg egy második világháborús emlékmű áll lucfenyőkkel övezve, illetve az egykori kert egyetlen eleme egy idős vadgesztenye, illetve pár hársfa.
Az iskola előtti tér betonburkolatú.
A 20. század folyamán a park egész területét beépítették, jelenleg a kastély délnyugati homlokzata előtti „modern” park az egyetlen zöldfelület, mely azonban mind kialakítását, mind fenntartását tekintve méltatlan e történelmi helyhez. Családi házak sűrű szövete hálózza be az egykori barokk kertet.
A kilátást a kastély teraszáról a gyulakutai hőerőmű hűtőtornyai jelentősen rontják. Az egykori kertre ma már semmi sem utal, szerkezetére a régi térképeken és rajzokon kívül másból nem következtethetünk.
Az egykori kerti építmények közül már egy sem található meg.
A domb tetején lévő kriptának csak az első fala áll, körülötte több sír is jó állapotban fennmaradt a régi szombatos temetőből. Egyes források szerint itt volt a Rhédeyek temetkezőhelye. Rhédey Claudiát is eredetileg itt helyezték örök nyugalomra, majd később a református templomban lévő kriptába szállították.
Erdőszentgyörgy református temploma gótikus, a 13-14. század fordulóján épült. 1640-től a reformátusoké. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyurai a Rhédey és a Wesselényi család voltak.
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációból:
„...a templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey-család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária királynőnek az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is....”.
(A templom történetére egy későbbi lapszámunkban még visszatérünk – szerk. megj.)
A Zeyk család udvarháza a Rhédey-kastély közelében állt, az országúttól beljebb.
Zeyk János és felesége, Teleki Krisztina közepes nagyságú belsőséget tartottak fenn Erdőszentgyörgyön. Az udvarház L alaprajzú elrendezéssel épült, melyet az államosítás után óvodának átépítettek. Az épület alatt pince is van.
A Zeyk család udvarházában született Kis János tábornok, akit Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt végeztek ki a nyilasok Sopronkőhidán.
akit páratlan alkotókészsége és találékonysága a múlt század legendás hírű alakjává tett. Valószínűleg 1788-ban született, élete nagy részét Marosvásárhelyen töltötte.
Már gyerekkorában meglepte és lenyűgözte környezetét a maga készítette elmés szerkezeteivel.
Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állt, de ennek ma már nincs nyoma.
„…a Küküllő balpartjának azon pontján, hogy a Szolokma pataka szép erdős bérczek között letörtet, ezen zajos csermely torkolatának baloldalán, függőleges oldalu magas bércz emeli fel büszke zöldkoszorus homlokát; e bércznek a Várpataka és Tehénüző pataka között levő legmagasabb – északnyugati bütüjén levő – csúcsát Várhegyesének nevezik; ezen feküdt Maka büszke vára, melynek még csak e század elején is – mint öreg emberek beszélik – falai több öl magasságban állottak…” – olvasható Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében.
A kastély felújítása (felújítás, kutatás, kiállítás létrehozása) tíz évig húzódott. Mintapéldája annak, hogyan kellene egy kastélyhasznosítás történjen.
Levéltári kutatásoknak, történészi, muzeológusi munkának köszönhető, hogy egy történet kerekedik ki egy olyan épület körül, amelynek a belső berendezéséből igazából semmi sem maradt meg.
A 2019-ben megnyílt kiállítás a Rhédey család és gróf Rhédey Claudia történetét – Mysteria Residentiae Rhédey – mutatja be; egyedi Maros megyében, és meg merem kockáztatni, hogy Romániában is.
A modern technika segítségével elevenednek meg történelmi személyek, és kerülnek a látogatóhoz közelebb egy letűnt kor elfelejtett személyiségei.
Persze a kiállítás külön érdekessége a brit királyi családdal való kapcsolatnak a kihangsúlyozása, illetve a Rhédey Claudia és Württembergi Sándor herceg közötti szerelmi történet.
Nagyon fontos ugyanakkor, hogy idegenvezetők segítségével tekinthető meg a kiállítás, így az elmesélt történetek érzékletesebbé teszik a családi történeteket.
A kastélyban más kiállítások is helyet kaptak (pl. művészeti kiállítások, Bözöd történetét, Bodor Péter életútját, munkásságát bemutató kiállítások).
Figyelemre méltó az is, hogy a kastély környezetének a rendezése is folyamatban van, az egykori parkot is helyreállítják.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek; Demján László műemlékvédő építésznek; továbbá a mai képekért Szász Attilának és Molnár Leventének.