EP-plenáris ülés Strasbourgban

Az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésén – amely élőben is követhető – szerda reggel vitára kerül sor többek között a Bizottság és a Tanács elnökével az október 20-21-i EU-csúcs eredményeiről. Napirenden lesz a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA), az orosz kapcsolatok, az EU kereskedelmi védelmi eszközeinek modernizálása, a migrációs trendek és a külső határok védelme.

Ugyancsak a héten (ma délután) kerül napirendre a Bizottság 2017-es munkaprogramja. A vita az EP, a Tanács és a Bizottság elnökeinek első közös, a jövő évi célokról és prioritásokról szóló decemberi nyilatkozatához járul hozzá. Az EP egy júliusi állásfoglalásban azt sürgette, hogy a munkahelyteremtés, a szociális jogok és a biztonságpolitika álljon a jövő évi uniós agenda középpontjában. A közös nyilatkozat a három intézmény által legfontosabbnak ítélt törvényhozási területeket jelöli meg.

 

Szavazás az EP büdzsével kapcsolatosálláspontjáról

Az EP szerdán, a Tanáccsal kezdődő tárgyalások előtt szavaz a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos álláspontjáról. A képviselők több forrást akarnak gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre, a fiatalok számára és a migrációs válság okainak kezelésére. Az EP valószínűleg a Tanács által javasolt összes megszorítást el fogja utasítani. A képviselők másfél milliárd euróval akarják emelni például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretét, 1,2 milliárd euróval az infrastrukturális és kutatási alapokat, illetve több pénzt akarnak a migráció okainak kezelésére és a gazdálkodók számára. A plenáris ülés után kezdődnek az EP és a Tanács közötti háromhetes tárgyalások. A megállapodást a decemberi strasbourgi ülés szentesíti.

 

Át kell alakítani a többéves pénzügyi keretet

Át kell alakítani a többéves pénzügyi keretet, hogy az unió meg tudjon birkózni a különféle válságokkal – az előrejelzések szerint ez lesz a képviselők álláspontja a kedden Kristalina Georgieva uniós biztossal lefolytatandó vitában. A pénzügyi keret már tükrözi az EP júliusi, egy krízisalap létrehozására és nagyobb rugalmasságra vonatkozó kérését, viszont a források változatlanok maradtak. Szavazás az állásfoglalásról szerdán lesz. A képviselők szerint a 2014-20-as keret nem alkalmas a párhuzamos válságok kezelésére, ezért a büdzsének sokkal rugalmasabbnak kell lennie. Erre a félidei felülvizsgálat a legjobb alkalom, és az eredményeknek már a 2017-es büdzsében is látszania kellene.

 

Éves jelentést kérnek a tagállami demokrácia, jogállamiság és az alapjogok állapotáról

Egy ma szavazásra kerülő javaslat szerint a Bizottságnak a mostani tűzoltás jellegű akciók helyett egy kötelező erejű mechanizmus révén éves jelentést kellene készítenie a tagállami demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok állapotáról. Az objektív kritériumok alapján működő rendszernek az esetleges problémák fokozatos orvoslására szolgáló módszert is tartalmaznia kell. Az uniós demokratikus mechanizmus a gazdaságpolitikai koordinációt szolgáló Európai Szemeszter mintája alapján működne. A Bizottság minden évben szakértők munkájára támaszkodva éves jelentést készítene országspecifikus ajánlásokkal. A képviselők azt akarják, hogy a Bizottság 2017 szeptemberére álljon elő egy javaslattal.

 

Vita az európai állampolgárok biztonságáról

Az EP szintén ma tárgyalja az uniós szinten hozott biztonsági intézkedések eddigi eredményeit. A Bizottság és a Tanács képviselőivel folytatott vitában a témák között szerepel a tagállamok közötti információ- és adatcsere javítása, a radikalizáció megelőzése és az idén elfogadott légiutas-adatokról szóló szabályok alkalmazása is.

A Bizottság október 12-én tette közzé első jelentését a biztonsági állapotról. A LIBE-bizottság a menekültkérők ujjlenyomatának számontartására szolgáló EURODAC-rendszer fejlesztésén, a Bizottság a schengeni információs rendszer és a vízuminformációs rendszer felülvizsgálatán dolgozik. Ezen a vitán szólalhat fel először biztosi minőségében Julian King.

 

Visszaszorítanák az ipari transzzsírsavakat

Az EU-nak kötelező határértéket kellene felállítania a szív- és érrendszeri betegségek, a terméketlenség és Alzheimer-kór veszélyét potenciálisan növelő, iparilag előállított úgynevezett transzzsírok kapcsán – olvasható egy szerdán szavazásra kerülő állásfoglalásban.

A képviselők szerint három fogyasztóból legfeljebb csak egy tud ezekről a zsírsavakról, vagyis a címkézés nem elég; kötelező határértékekre van szükség. Általában az olcsóbb ételek tartalmaznak transzzsírsavakat, így az alacsonyabb jövedelmű emberek sokkal inkább veszélyeztetettek.

Dánia volt az első uniós ország, amely 2003-ban korlátozta a transzzsírok használatát, hasonló szabályokat hozott később Ausztria, Lengyelország, Lettország is, ezen felül önkéntes szabályozás számos tagországban van érvényben. Magas transzzsírtartalmú ételek: ipari sütőolaj, édességekhez használt margarin, előre csomagolt pékáru, sütemény, mikrohullámú sütőben elkészíthető pop corn, egyes mélyfagyasztott ételek, levesek és szószok.

 

Vita a fehéroroszországi fejleményekről

A szerdai vitában szó lesz a szeptemberi választásokról, ahol 1996 után először került be két ellenzéki képviselő a parlamentbe, az osztroveci atomerőművel kapcsolatos aggodalmakról és Minszk esetleges csatlakozásáról az Euronesthez.

A politikai foglyok szabadon bocsátása, az ország ukrán–orosz tárgyalásokban játszott szerepe és az uniós szankciók februári feloldása miatt kerül terítékre Minszk esetleges csatlakozása az Euronesthez (az Euronest az Európai Parlament és az EU kelet-európai partnerségi programjában részt vevő országok közös parlamenti közgyűlése). A képviselők feltehetően újra kifejezik aggodalmukat az orosz Roszatom által Osztrovecnél, Vilniustól mindössze 45 kilométerre épülő atomerőmű biztonsága kapcsán, amely 2018-ra már működhet. Az erre vonatkozó állásfoglalásról novemberben szavaz az EP.

 

Cseppfolyós gáz és gáztárolás az EU-ban – ajánlásokról is szavaz az EP

Hogyan lehet hatékonyabb az EU cseppfolyósgáz-importja és földgáztárolása – erről vitázik és szavaz csütörtökön a Parlament. A nem jogalkotási állásfoglalás az egységes gázpiac létrehozása és a cseppfolyós gáz hasznosítása kapcsán is javaslatokat fogalmaz meg. Az EP a Bizottság energiaunióra vonatkozó törvényjavaslatához készít ajánlást. A jelentéstevő Gyürk András (EPP). 

Ezek mellett napirenden szerepel a menekült gyerekek ügye, a társasági adó, külpolitikai viták Iránról, Afganisztánról és Szíriáról, a török újságírókról, valamint a nehéz pénzügyi helyzetben lévő tagállamokról. A parlament csütörtökön szavaz Bocskor Andreának (EPP) az európai ifjúsági stratégiáról szóló jelentéséről. 

(Forrás: Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)