EP-közvélemény-kutatás

Szélesebb hatáskört adnának az EU-nak az európaiak

Az európaiak többségének (58 százalék) pénzügyi negézséget okozott koronavírus-járvány, állapította meg az Európai Parlament megbízásából készült április végi közvélemény-kutatás.

A felmérésben tíz válaszadóból majdnem hét (69 százalék) erősebb uniós jogosítványokat szeretne a járvány elleni fellépéshez. Ezzel párhuzamosan tízből hatan nem találták elegendő mértékűnek a járvány alatt egymás iránt mutatott tagállami szolidaritást. Az európaiak 74 százaléka ugyan hallott az uniós válaszlépésekről, de csak 42 százalékuk elégedett azokkal.

Az uniónak jobb válságkezelő eszközökre van szüksége

A válaszadók kb. kétharmada (69 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy „az EU-nak nagyobb hatáskörrel kellene rendelkeznie az olyan krízisek kezelésében, mint a koronavírus-járvány”. A válaszadók kevesebb mint negyede (22 százaléka) nem ért ezzel egyet. Az egyet-értők tábora Portugáliában és Írországban a legnagyobb, Csehországban és Svédországban a legkisebb.

A válaszadók szerint az Európai Uniónak a válságkezelés során leginkább azzal kellene foglalkoznia, hogy az unió minden tagállamába – megfelelő mennyiségben – eljussanak az egészségügyi berendezések. További fontos feladata, hogy támogassa az oltóanyagon dolgozó kutatóintézeteket, közvetlen pénzügyi segítséggel pedig a tagállamokat, és ösztönözze a tagállamok közötti tudományos együttműködést.

Válság idején működjön Európában a szolidaritás 

A legtöbb válaszadó az uniós hatáskörök bővítése és egymással összeegyeztetett uniós válaszlépések melletti határozott kiállása mellett elégedetlenségét fejezte ki a járvány alatt a tagállamok részéről tapasztalható szolidaritás mértéke miatt: 57 százalékuknak nem tetszettek a tapasztaltak, közülük 22 százalék pedig kifejezetten az elégedetlenségének adott hangot. Csak a válaszadók 34 százaléka volt elégedett, leginkább Írországban, Dániában, Hollandiában és Portugáliában. Leginkább az olaszországi, spanyolországi és görögországi megkérdezettek fejezték ki elégedetlenségüket, akiket az osztrákok, a belgák és a svédek követnek.

Az uniós válaszlépések ismertek, de nem tekinthetők elegendőnek

A megkérdezett tagállamokban négy válaszadóból három látta, hallotta vagy olvasta, hogy milyen lépéseket tett az unió a koronavírus-járvány megfékezésére. Harmaduk (33 százalék) a konkrét intézkedéseket is ismerte. Ugyanakkor az uniós lépésekről értesültek fele (52 százaléka) nem elégedett az eddig meghozott intézkedésekkel. Csak 42 százalékuk elégedett, leginkább Írországban, Hollandiában, Dániában és Finnországban. Olasz-, Spanyol- és Görögországban a legmagasabb az elégedetlenség, őket Ausztria és Bulgária követi.

Tízből hatan néznek szembe pénzügyi gondokkal

A válaszadók egyértelmű többsége (58 százaléka) jelentette ki, hogy személyes pénzügyi gondokkal küzd a koronavírus-járvány kezdete óta. A problémát a bevételek elmaradása (30 százalék), a munkanélküliség vagy részleges munkanélküliség (23 százalék), a megtakarítások tervezettnél korábbi felhasználása (21 százalék), albérletidíj-, rezsi- vagy hitelfizetési nehézségek (14 százalék), vagy megfelelő, elegendő mennyiségű élelem hiánya (9 százalék) okozza. Tízből egy embernek a családtól vagy barátoktól kellett anyagi segítséget kérni, három százalékukat pedig csőd fenyegeti.

 A magyarországi, a bulgáriai, a görögországi, az olaszországi és a görögországi válaszadók néztek szembe a leggyakrabban pénzügyi gondokkal. Legkevésbé Dániában, Hollandiában, Svédországban, Finnországban és Ausztriában okozott anyagi nehézségeket a járvány. Az utóbbi országokban a válaszadók több mint fele semmilyen pénzügyi gonddal nem szembesült: Dániában ez a válaszadók 66 százalékára, Hollandiában 57 százalékára, Finnországban 54 százalékára, Svédországban pedig 53 százalékára érvényes.

***

A felmérést a Kantar végezte 2020. április 23. és május 1. között 21.804 fő megkérdezésével az unió 21 tagállamában (a kimaradók: Litvánia, Észtország, Ciprus, Málta, Luxemburg). A felmérés 16 és 64 év közöttiek (Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában 16 és 54 év közöttiek) megkérdezésén alapult. A kutatás reprezentatív, amelyet nemre, életkorra és régióra nemzeti szinten megállapított kvóták biztosítottak. A végső eredményeket az adott ország népességéhez mérten súlyozták.

Az országonként és szociodemográfiai adatok szerint lebontott teljes felmérést júniusában hozza nyilvánosságra az EP. 

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)