EP-kampányindító

A májusi európai parlamenti választásokról készített közvélemény-kutatás legújabb előrejelzései szerint sem lehet pontosan kiszámítani, milyen lesz az Európai Parlament összetétele a májusi európai választások után. A parlamenti helyek eloszlásának előrejelzése a 28 tagállamban heti rendszerességű, európai és országos szintű felmérések nem teljes körű felhasználásán alapul. A pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik fel, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt.

Az előrejelzéseket a két vagy három legfrissebb közvélemény-kutatás eredményének átlagából számítják ki, amennyiben azok nem több, mint 14 napos eltéréssel készültek, és a felmérés időpontja is nyilvános. Abban az esetben, ha az átlag kiszámítása nem lehetséges, a legfrissebb rendelkezésre álló európai vagy országos közvélemény-kutatás eredményét veszik figyelembe.

A képviselői helyek eloszlására vonatkozó becslést az előző hét csütörtök közvélemény-kutatásainak alapján csütörtökönként közlik, olvasható az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája közleményében.

Azok a pártok, amelyek valamely európai parlamenti frakció vagy a frakciónak megfelelő európai politikai párt tagjai, automatikusan abban a frakcióban szerepelnek a felmérésben.

Azon pártok jelöltjei, akik tagjai jelenleg független EP-képviselők, automatikusan a független képviselők kategóriájába kerülnek a felmérésben.

Azok a pártok, amelyeknek hovatartozásáról nincs még döntés, automatikusan az „egyéb” kategóriába kerülnek. Az „egyéb” kategória egyenlő arányban oszlik meg az ülésterem jobb és bal oldala között, kivédve ezzel a pártok politikai irányvonalára vonatkozó bármilyen előzetes következtetéseket.

„A legkevésbé fájdalmas megoldás”

A 2014-es európai választásokon tizenkét tagállam lemond egy-egy képviselői helyről, de egyetlen tagállam sem jut több mandátumhoz – hagyta jóvá 2013 júniusában az Európai Parlament. A változtatásra azért volt szükség, hogy a Parlament betartsa a Lisszaboni Szerződésben a Parlament összlétszámára meghatározott 751 fős határt, ugyanakkor helyet biztosítson a júliusban érkező horvát képviselőknek. A határozatot az európai állam- és kormányfők június 27-28-i csúcstalálkozóján fogadták el hivatalosan.

A javaslat szerint tizenkét tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia veszít el egy-egy képviselői helyet a következő parlamenti választáson. A fennmaradó három helyről Németországnak kell lemondania azért, hogy képviselőinek száma 99-ről a Lisszaboni Szerződés révén egy tagállam számára maximálisan engedélyezett 96-ra essen. Ezzel a megoldással elkerülhető „a helyek drasztikus újraosztása, amelynek során a kis és közepes tagállamok nagy veszteséget szenvednének, a nagyok pedig sokkal több helyhez jutnának” – fogalmazott a témáért felelős lengyel Rafał Trzaskowski néppárti és az olasz Roberto Gualtieri szocialista képviselő, hozzátéve: „a legkevésbé fájdalmas megoldást választottuk”.

A Parlament szerint az üléshelyek elosztását a 2019-es választások előtt ismét át kell tekinteni a Parlament 2016-ban beterjesztendő javaslata alapján. Ennek a javaslatnak tiszteletben kell tartania azt az elvet, hogy a nagyobb tagállamokból érkező képviselők több választó szavazatával jutnak be, így több európai polgárt képviselnek, mint a kisebb tagállamok küldöttei. A javaslatnak tekintettel kell lennie az EU tagállamainak számára, az egyes országokban végbemenő demográfiai változásokra, és tiszteletben kell tartania az intézményi rendszer kiegyensúlyozottságát. Az eddigi 766 helyett a májusi választásokat követően 751 képviselővel fog dolgozni az Európai Parlament. 

Románia egy helyet veszít

Az új szabály szerint Németországnak a jelenlegi 99 helye helyett 96 lesz, vagyis hárommal kevesebb, Franciaország marad a jelenlegi 74 képviselővel, az Egyesült Királyság és Olaszország is megőrzi az eddigi 73-73 képviselőjét, Spanyolországnak változatlanul 54, Lengyelországnak is az eddigiekhez hasonlóan 51 képviselője marad. 

Viszont Románia egy helyet veszít, májusban 33 helyett csak 32 képviselőt juttathat be az Európai Parlamentbe, de egy-egy képviselővel kevesebbet mondhat majd magáénak (22 – 21) Hollandia, Görögország, Belgium, Portugália, Csehország, Magyarország. Ausztriának 19 helyett 18 képviselője lesz, Bulgáriának 18 helyett 17. Ugyancsak egy-egy képviselői helyet veszít Horvátország, Litvánia és Lettország.

Romániában május 25-én, vasárnap rendezik meg az európai parlamenti választásokat. Az RMDSZ több mint 270 ezer támogatói aláírást iktatott a Központi Választási Irodában. A szövetségi elnök szerint ez a szám feljogosítja az RMDSZ-t, hogy „optimistán és erőteljesen fogjunk neki az európai parlamenti választásokat megelőző kampánynak, hiszen jelöltjeink is azt a hitelességet képviselik, amelyet az RMDSZ képvisel a romániai politikában. Nekünk az erdélyi magyarsággal kell összefognunk, ők a mi szövetségeseink”. Az RMDSZ elnöke kijelentette: „A szövetség 2014-es EP-jelöltlistájára leadott 270 ezer aláírás ötvenezer támogatóval jelent többet, mint 2009-ben. Az RMDSZ célja egy erős európai parlamenti képviselet biztosítása a romániai magyarok számára, és mindezek a számok hitelességünket támasztják alá”.