ENSZ-klímacsúcs New Yorkban
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter: „1989 óta Románia több mint felére csökkentette az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást”.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter: „1989 óta Románia több mint felére csökkentette az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást”.
Több mint 120 államfő hangsúlyozta a klímaváltozás elleni azonnali intézkedések fontosságát az ENSZ által szeptember 23-án New Yorkban szervezett klímacsúcson. A találkozó célja az volt, hogy a különböző országok hozzájárulásával meghatározzák a 2015 decemberében Párizsban elfogadandó globális klímaváltozási egyezmény alapjait, amely 2020-ig lesz érvényes. Az új egyezményt fel kell hogy vállalja mind a 190 ország, amely aláírta az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC). Ez azt jelenti, hogy mindegyiknek tenni kell azért, hogy 2050-re a globális hőmérsékletemelkedést legtöbb 2 Celsius-fokra korlátozza.
Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár elmondta, a század végére a gazdaságnak szénmentessé kell válnia. Hangsúlyozta továbbá azt, hogy a mostani generáció az első, amelyet érintenek a klímaváltozás hatásai, és az utolsó, amely még tehet ezek csökkentéséért.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének alelnöke bemutatta Románia klímaváltozási stratégiáját, illetve azokat az eredményeket, amelyeket utóbbi alkalmazása nyomán elértünk. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy Románia mindig nagyon komolyan vette a klímaváltozást és az ellene folytatott harcot. Amint tudjuk, 2001-ben elsőként ratifikálta a kiotói egyezményt, amellyel arra kötelezte magát, hogy 1989-hez képest 8%-kal csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást.
A miniszter kiemelte, hogy a 2012-es adatok alapján Románia több mint betartotta ezt a kötelezettségét, hiszen addig már 58%-kal csökkentette az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást. Beszélt továbbá arról, hogy az utóbbi években Románia egyre inkább kihasználja a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeit, és ma már az ország teljes energiafogyasztásának csaknem negyede megújuló energiaforrásokból származik.
„Csak közös erővel, egybehangolt cselekvéssel tudjuk 2050-re a globális hőmérsékletemelkedést 2 Celsius-fokra korlátozni. Ezért a 2015 végén Párizsban sorra kerülő találkozóig minden ország fel kell hogy készüljön egy komoly vállalásokkal, célkitűzésekkel járó egyezmény aláírására” – fogalmazott Korodi az új globális egyezménnyel kapcsolatosan.
Sajnos világszinten jelentősen emelkedett az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás, a legmagasabb értékeket Kínában és az Egyesült Államokban mérték. 2012-ben Kínában például 1990-hez képest 190%-kal nőtt a kibocsátás mértéke, az Egyesült Államokban pedig 6,8 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, ez 4,3%-kal több, mint 1990-ben. Ehhez képest az Európai Unióban 20%-kal csökkent az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás, ez kb. 4,7 milliárd tonna szén-dioxidot jelent. A New York-i eseményen az AEÁ felvállalta, hogy 2030-ra 300 millió tonnával csökkentik a kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget, és kérte a fejlett gazdaságokat, hogy tegyék ők is ezt. Válaszként Kína jelezte, hogy az elmúlt húsz év globális energiatermelé-sének 58%-ához járult hozza. Ebben a kontextusban a klímacsúcs napirendjének egyik legfontosabb pontja volt a szén árára vonatkozó nyilatkozat – Carbon Pricing Statement –, amelyet a Világbank kezdeményezett. A nyilatkozat értelmében az országok egyhangúlag felvállalják, beleértve mind az állami intézményeket, mind a magánszférát, hogy olyan fenntartható gazdaságot működtetnek, amelyben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Az országok mellett ezt már több mint 30 világcég is elfogadta. Románia természetesen az EU tagállamainak többségével egyetemben egyetértett a nyilatkozattal.
A klímacsúcs munkálatait egy, a talákozó során leszűrt következtetéseket összefoglaló dokumentum elfogadásával zárták. Ezt kiegészítette egy globális klímaváltozás elleni felhívás, amelyet egy rendhagyó megmozdulással nyomatékosítottak. Ennek keretében 400.000 ember vonult fel New York utcáin. A mostani csúcstalálkozó várhatóan jelentős hatással lesz a 2020 utáni globális egyezményt előkészítő nemzetközi egyezményekre is.
