Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Miután elszabták az energetikai cégek tavalyi extranyereségének megadóztatására irányuló kezdeményezést, a kormányzat újabban piaci kofák módjára alkudozik a multikkal, hogy a reméltnél kevesebbet ugyan, de csak hajtson be tőlük valamilyen pluszbevételt.
Az ügy úgy indult, hogy uniós sugallatra készült egy sürgősségi rendelet, amivel a tavaly az egekbe szökött energiaárakon hatalmas nyereséget kaszáló multik extraprofitját adóztatták volna meg. Csak a többségi osztrák tulajdonban levő „nemzeti” olajvállalattól egymilliárd eurós bevételt várt a kormány, de a remény hamar szertefoszlott, mert kiderült, hogy a kritériumoknál hibáztak, így labancék nem esnek be a rendelet hatálya alá. Lett is nyilatkozatpárbaj a kormány és a multi között, és a parlament változtatott a jogszabályon. Ám a második törvényváltozatot az elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek azután, hogy az osztrákok megjegyezték, nem fogják elkezdeni a kezelésükbe tartozó tengeri gázmező kiaknázásához szükséges beruházásokat, ha extraadót sóznak a nyakukba. Ezt a hozzáállást nyomdafestéket is megbíró jelzőkkel nem lehet minősíteni, de a kormány is hozzáadta a dologhoz a maga részét, amikor úgy szállt vitába a nagyvállalattal, hogy tudta, rá van utalva egy nagyon fontos kérdésben.
A napokban már a harmadik változatához is eljutott ez a sok vihart megélt jogszabály. Az új verzió szerint már nem extraprofitadót akarnak kivetni az osztrák multira, hanem azokat az olajvállalatokat, amelyeknek kitermelő- és finomítóágazatuk is van, tonnánként 350 lejes szolidaritási hozzájárulás befizetésére köteleznék. Ez voltaképpen ugyanaz, csak körülírva, mert az egyetlen ilyen cég az országban a „nemzeti” olajtársaság. Hogy mi lesz az ügyből, az még kérdéses, az elnök másodszor már nem küldhet vissza egy törvényt a parlamentnek megfontolásra, de alkotmányossági óvással még élhet, és az előzményeket elnézve nem zárható ki, hogy a multi is perre viszi a dolgot. De ha nem is folytatódik a cirkusz a tárgyalótermekben, az anyagi kár akkor is jelentős, mert az új verziójú adóból csak 300 millió eurónyi pluszbevételt tervezhet a kormány az eredeti egymilliárd helyett. Az új jogszabály hatálya alól egyben kivonták azt az amerikai céget, amely egy másik tengeri gázmezőt aknáz ki, és eredetileg tévesen adóztatták meg, amiért az pert is indított.
Ilyen helyzetekhez vezethet, amikor egy jobb sorsra érdemes országot úgy irányítanak, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel gyártja a törvényeket, és a szakértői pontatlanul dolgoznak. Itt az adófizetőket milliár-dos nagyságrendű veszteség érte, de a kormány is könnyen megfizetheti politikailag a fejetlenség árát. A cirkuszt látva az ellenzék aranyos kiscsoportja már azzal kampányol újabban, hogy ők államosítanák az osztrák tulajdonú „nemzeti” olajcéget. Esélyük nem sok van rá, a kérdés, hogy ezzel hány szavazót aranyozhatnak be jövőre.