Energiaügyi miniszterek tanácskozása
Gödöllőn tegnap délelőtt elkezdődött az EU-tagországok energiaügyi minisztereinek informális munkaülése.
Gödöllőn tegnap délelőtt elkezdődött az EU-tagországok energiaügyi minisztereinek informális munkaülése, amely az első alkalom, hogy a tárcavezetők véleményt cseréljenek az Európai Unió 2050-ig szóló Energia-útitervéről, és a huszonhetek folytatják az atomerőművi stressztesztek előkészítését is.
A tanácskozást a magyar elnökség nevében levezető Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a keddi vita iránymutatásul szolgálhat az útitervvel kapcsolatos további eszmecseréhez.
Az Energia-útiterv – amelynek végleges változatát idén a harmadik negyedévben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) – azt mutatja majd be, hogy a villamosenergia-szektorban hogyan valósítható meg a több mint 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 2050-ig – mondta el a miniszter.
Az útiterv széles körűen meghatározza majd a célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, amelyekhez elengedhetetlen lesz a pénzügyi források biztosítása mind nemzeti, mind uniós szinten.
Fellegi Tamás szerint fontos, hogy ezen a területen is érvényesüljön a szolidaritás elve, vagyis az EU vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait, lehetőségeit. A következő évtizedekben kiemelt jelentősége lesz az energiahatékonyság fokozásának, a megújuló energiák széles körű felhasználásának, valamint a fogyasztási igények befolyásolásának, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósításának – mondta a miniszter.
Hozzáfűzte: a kibocsátás-csökkentés az unió versenyképességének növelése mellett munkahelyeket is teremt. A célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő biztosítása az energiaszektorban.
Günther Oettinger, az EB energetikai biztosa a tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak elmondta: a brüsszeli testület „szigorú javaslatot” terjeszt majd elő az úgynevezett nukleáris stressztesztek módszerta-nára, kritériumaira, a kérdést pedig a keddi találkozón is megvitatják majd.
Az atomerőművek biztonságát elemző teszt részeként a Japánban történt események fényében egyebek között azt vizsgálják majd meg, hogy miként hatna a létesítményekre egy földrengés vagy szökőár – mondta a brüsszeli biztos. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet rábírni az atomenergiára nagymértékben támaszkodó Franciaországot, illetve Nagy-Britanniát egy szigorú teszt elvégzésére, Oettinger csupán annyit mondott, hogy a nukleáris biztonság valamennyi tagország közös érdeke.
Az atomenergia az egyik leginkább vitatott téma az unióban, szinte nincs is olyan kérdés, amely annyira megosztja a tagállamokat, mint a nukleáris energia használatához fűződő viszony. Ezt mutatja például, hogy a 27 tagországból 14-ben van valamilyen nukleáris program, 13-ban viszont egyáltalán nincs – fejtette ki Fellegi Tamás még hétfőn, a miniszteri értekezlet témáit ismertető sajtóbeszélgetésen.
Reinhold Mitterlehner, a nukleáris energia használatát elutasító csoportba tartozó Ausztria energiaügyért felelős minisztere a keddi tanácskozás előtt újságírók előtt következetességet és szigorúságot sürgetett. Mint mondta, nem szabad hagyni, hogy az EU valódi munka helyett „alibizzen” az atomerőművi stressztesztek kérdésében. A vizsgálatnak egyebek mellett arra is ki kell térnie, hogy miként kell eljárni, ha repülőgép zuhan az adott atomerőműre – mondta az osztrák miniszter.
Az uniós energetikai miniszterek a március 11-én Japánban történt kettős természeti katasztrófa következtében kialakult nukleáris válság hatására abban egyeztek meg, hogy az év végéig valamennyi atomerőművön stressztesztet végeznek. Az EU-ban a japán válság előtt 143 atomerőmű működött. Németországban időközben többet leállítottak.
