Embert próbáló feladat a végsőkig szolgálni az ügyet

Az elmúlt napokban a marosvásárhelyi előválasztás kapcsán kialakult adok-kapok szócsatájával kapcsolatosan egy ideig tudatosan nem szólaltam meg, mert ahhoz a célhoz, ahhoz az ügyhöz, amelynek egyik kezdeményezője vagyok, méltatlannak találtam. Szótlan maradtam addig, amíg ez csak egy személyeskedésbe átcsapó veszekedésnek tűnt.

De nem maradhatok szótlanul akkor, amikor azt látom, hogy ez a vita már az előválasztást és ezzel együtt a közös ügyünket hitelteleníti. Az ügyünk nem október 11-ig közös, hanem utána is az kell legyen. Az ügy köt össze bennünket, nem a politika; a cél köt össze bennünket, nem a pártok; a tenni akarás köt össze bennünket, nem a versengés.

A rendszerváltás óta soha nem volt ekkora lehetősége a vásárhelyi magyarságnak arra, hogy segítsen önmagán! Soha nem mutattak még marosvásárhelyi politikusok ekkora nyitottságot arra, hogy alávessék magukat a vásárhelyi magyarok akaratának! S annak ellenére, hogy sokan vannak, akik most is legyintenek erre, mi, jelöltek, nem tartozhatunk közéjük! Mi nem erősíthetjük a közösségünk megmaradásától elfordulók, a közömbösek táborát! 

A vásárhelyi magyarokat nem érdekli, hogy hogyan tudjuk szidalmazni egymást. Ezt szemtől szemben, tárgyalóasztalnál kell megtegyük, mert az emberek azt várják tőlünk, hogy hihető és megvalósítható, a város teljes lakosságának javát szolgáló elképzelésekkel álljunk eléjük, bizonyítsuk, hogy van bennünk kellő bölcsesség, higgadtság és rátermettség a feladathoz, megérdemeljük a bizalmukat.

Az eredeti elképzeléshez képest, miszerint ez az előválasztás nem szabad a pártokról és a pártjelvényekről szóljon, eltérést tapasztalunk. De nekünk, jelölteknek megvan az a szabadságunk, hogy egyénileg eldönthessük: változtatunk vagy nem a hozzáállásunkon. A magam részéről továbbra is vallom, hogy az előválasztás elsősorban a jelöltek személyéről, a vállaló emberekről szól, ezért a személyes döntésem, hogy október 11-én, a szavazólapon senki nem fog pártlogót látni a nevem mellett.  Csak így lehetek következetes önmagamhoz.

„A célt sosem szabad szemünk elől téveszteni” – mondta nekem gyakran Hollanda Dénes professzor. A célunk pedig az, hogy 2016-ban egységben fellépve, 16 év regnálás után leválthassuk a város polgármesterét.

Meggyőződésem, hogy mindannyian ezt szeretnénk. Ehhez viszont higgadtság kell, ehhez bölcsesség kell, állhatatosság kell. Újfajta hangnem, de legfőképpen szándék kell. A politikai pártok erre külön-külön nem képesek. Egy fecske nem csinál tavaszt alapon magukra hagyott függetlenek sem. Erre csak együtt, mi, marosvásárhelyi magyarok, függetlenek, RMDSZ-esek és néppártosok, reformátusok, unitáriusok és katolikusok, csak együtt és minden erőnket összeszedve vagyunk képesek.

Ezért is sajnálom, hogy jelölttársaim egyike sem tette magáévá azt az előválasztási vállalásomat, ami ezt garantálná!

Portik Vilmos, a marosvásárhelyi előválasztások polgármesterjelöltje

(Fizetett hirdetés)