2019. december 14., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Epilepsziás roham kutyáknál

Az epilepsziás roham a kisállatok körében elég gyakori tünet. Mivel az epilepszia nem feltétlenül csak görcsös állapot formájában jelentkezhet, megesik, hogy a gazdi nem is gondol epilepsziára, csupán rendellenes viselkedést vél felfedezni. Azonban ha nem kezelik időben, a gyakori és hosszan tartó görcsrohamok agykárosodást idézhetnek elő.

– Mi okozhatja az epilepsziás rohamokat, miről ismerhető fel, és miként kezelhető? – kérdeztük dr. Pálosi Csaba állatorvost.

Amint a szakember hangsúlyozta, epilepsziás rohamot sokféle tényező kiválthat, és számos betegség állhat a háttérben, ugyanakkor el kell különíteni az epilepsziás rohamot az epilepszia betegségtől, mivel a rohamokat az agykéreg idegsejtjeinek átmeneti vagy tartós izgalma okozza. Epilepszia esetén a rohamok kiváltó tényező nélkül bizonyos időközönként és mindig ugyanazon tünetek formájában jelentkeznek. Elsődlegesen az agy fejlődési rendellenessége, születéskori oxigénhiány okozta károsodás vagy agydaganat miatt az agykéreg idegsejtjei spontán módon epilepsziás rohamokat okozhatnak. 

– Mi válthat ki epilepsziás rohamot és miben nyilvánul meg?

–  Epilepsziás roham esetén a háttérben van egy kiváltó tényező, ami egészséges állatnál is okozhat rohamot, pl.: xilit (nyírfacukor), túlzott csokifogyasztás, de cukorbetegség, májbetegségek, veseelégtelenség is állhat az epilepsziás rohamok hátterében, ezért fontos az alapos belgyógyászati kivizsgálás. Ha a kiváltó ok megszűnik, és az állat nem szenved maradandó agykárosodást, nem lesz több roham. Az epilepsziás rohamok nem mindig egyforma tünetekben (oldalra eldőlés, görcs, kapálózás) nyilvánulnak meg. Sokszor csak rendellenes viselkedés figyelhető meg, ilyenkor az agynak egy meghatározott területén jönnek ingerületbe az idegsejtek. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, ilyen epilepsziás tünet például a légykapkodás (légy jelenléte nélkül), nyelvöltögetés, csámcsogás, nyeldekelés, nyálzás, tárgyak nyalogatása, fejremegés, a végtagok rángása, félelem, vagy agresszió stb. A viselkedésváltozást beszűkült tudatállapot kísérheti, a gazdi szólítására az állat egyáltalán vagy nem a megszokott módon reagál. Mindezeket a tüneteket eszméletvesztéssel és görcsökkel járó roham kísérheti, a végtagok tónusosan megfeszülnek, vagy heves rángások jelentkeznek. Gyakran kísérheti a rohamot bélsár-, vizeletürítés vagy szájhabzás. Tudatkiesés előfordulhat görcsös jelenségek nélkül is, például az állat hirtelen megtorpan, felhagy az aktuális cselekvésével, a semmibe néz, majd néhány másodperc múlva folytatja a korábbi tevékenységét. A rohamokat rohamelőérzet is megelőzheti, ami jelentkezhet egy-két órával vagy akár egy-két nappal is a roham előtt, ez viselkedésváltozásban nyilvánul meg. A roham után is sokféle rendellenes viselkedés jelentkezhet, például nem ismeri meg a gazdáját, céltalanul járkál, sír, menekül stb.

– Mikor jelentkezhet az epilepszia?

– Öröklődő epilepszia esetén az első roham általában 1-5 év közötti kutyáknál lép fel, szerzett epilepszia azonban bármely életkorban előfordulhat. A rohamokat megelőző és az azt követő rendellenes viselkedés fontos támpont lehet az állatorvos számára. A kutyáknál ugyanakkor gyakran fordulnak elő úgynevezett pánikrohamok, amelyek tartós feszültség miatt alakulnak ki, és nagyon hasonlítanak az epilepsziás rohamtünetekhez, de a háttérben nem epilepszia áll. 

– Melyik kutyafajtáknál gyakoribb ez a betegség? 

– Az elsődleges epilepsziával gyakran érintett fajták közé tartozik a beagle, a bernáthegyi, a border collie, a boxer, a cocker spániel, a drótszőrű foxterrier, a golden retriever, a husky, az ír szetter, a labrador retriever, a német juhászkutya, a sheltie, a skót juhászkutya, a staffordshire bullterrier, a tacskó, az uszkár stb. E fajták legtöbbjében bizonyított a betegség örökletes jellege. Ritkán érintett fajták az agarak és a dobermann. Az elsődleges epilepszia esetén annak kezelése, a másodlagosan jelentkező görcsrohamok esetében pedig az alapbetegség kezelése a fontos. Az elsődleges epilepsziát csak abban az esetben kell kezelni, ha havonta vagy gyakrabban jelentkeznek a rohamok, ezek öt percnél tovább tartanak, illetve rövid, ismétlődő rohamok jelentkeznek. Az ilyen állatokra ugyanis az a jellemző, hogy idővel egyre gyakrabban kapnak görcsrohamokat, ha nem kezelik őket. A gyakori vagy hosszan tartó rohamok pedig további agykárosodás kialakulását is előidézhetik. Az epilepszia betegségre a kálium-bromid hatóanyagtartalmú gyógyszer, a fenobarbitál használatos (sokszor nehezen beszerezhető) és a diazepám, de vannak természetes hatóanyagú készítmények is (azok csak kiegészítésre ajánlottak). Amennyiben havonta vagy annál ritkábban jelentkeznek az 5 percnél rövidebb ideig tartó rohamok, általában nem szükséges a kezelés, de azokat az állatokat is meg kell vizsgáltatni és megfigyelés alatt kell tartani.

Illusztráció