2019. szeptember 15., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Fájdalomérzet és műtéti utógondozás

Az állatorvosi rendelőkben nyáron nagyon sok balesetet szenvedett állat szorul műtéti beavatkozásra. A törött végtagú, valamint súlyos belső sérülést szenvedett állatok utógondozására, fájdalomérzetükre is kiemelt figyelmet kell szentelni – tájékoztatott dr. Pálosi Csaba, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetője.


Műtéti sebvédelem

A teljes felépüléshez elengedhetetlen a seb optimális gyógyulását biztosítani. Egyes állatok rágják, nyalják a sebet, ami fertőzéshez, a seb kinyílásához vezethet, akár még egy újabb műtéti beavatkozás is szükségessé válhat. Az operációtól függően esedékes gyógyszerkezelést személyesen kell megbeszélni, a pontos használatát írásban is közli a szakrendelő. A védőfelszerelések csak kezdetben okoznak kellemetlenséget, viszont jelentősen csökkentik a műtét utáni komplikációk lehetőségét.

Kis testű kutyáknak, főleg azoknak, amelyek hozzászoktak a melegítő ruhák viseléséhez, inkább ajánljuk a védőruhát, amit naponta egyszer ki kell cserélni a napi sebkezelés alkalmával. Általában legalább egy hétig kötözni kell a sebet úgy, hogy az állat ne tudjon hozzáférni. A védőgallér használata egyszerű, viszont a műtött állat meg kell szokja a viselését. Átlátszó, puha anyagból készült, könnyen le- és feltehető. A gallér hosszúságának kiválasztása fontos szerepet játszik a gyógyulási folyamatban, ezért nem szabad levágni belőle csak azért, hogy „megkönnyítsék a kutyus mozgását”. Kifejezetten keserű, kellemetlen ízű spray használatával elkerülhető, hogy az állat a sebeket harapdálja vagy nyalogassa. Alkalmazható sebkörnyéken, kötésen egyaránt, akárcsak kölyökkutyák esetében, ezáltal megakadályozható, hogy  megrágják a cipőket, bútorokat – mondta a szakember.


Az állatok fizikai fájdalomérzete 

A gerinces állatok általában az emberhez hasonló módon reagálnak a fájdalomra. Kevesebbet esznek, megváltozik a viselkedésük, visszahúzódóvá válnak, szokatlan viselkedésformák jelentkeznek, rossz közérzetre utaló hangokat hallatnak, légzésbeli és szív-érrendszeri elvál- tozások, gyulladás léphet fel, valamint stresszhormonok szabadulhatnak fel szervezetükben. Mivel mindezek összetettek és összehangoltak, valószínűleg szerepet játszik ebben az agy, és nem csupán egyszerű reflexekről van szó. Annak ellenére, hogy a többi gerincesnél jóval egyszerűbbek, a közelmúltban halakban is kimutattak olyan érzőidegeket, amelyek a károsító ingerekre érzékenyek, és élettanilag megfelelnek az emberi fájdalomérző receptoroknak. A szakemberek egy része úgy véli, hogy az embereken kívül csak az emberszabásúak éreznek érzelmi fájdalmat. A kutatók azonban megfigyelték, hogy majmok, kutyák, macskák, sőt madarak is mutatják az érzelmi fájdalom jeleit, és fájdalmas élmény esetén depresszióval társuló viselkedésformákat tanúsítanak, például levertséget, étvágytalanságot, visszahúzódást. 

Az állatok fájdalomérzése morális problémát is felvet. A tudományos bizonyítékok ugyanis azt támasztják alá, hogy az állatokban – legalábbis a gerincesekben – ugyanúgy megtalálható a fájdalomérzésre alkalmas ideghálózat és a fájdalomfeldolgozásért felelős agyközpont, akárcsak az emberben.  Ezért a szakirodalom szerint az állatokkal úgy kell bánni, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni ezt, még akkor sem, ha az állatok fájdalomérzete valószínűleg eltér az emberétől.