2022. július 6., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Érdekes lesz a nyugdíjak kiszámítási módjának megváltoztatása. Ha a koalíciós partnereknek sikerül valahogy egyezségre jutniuk ebben a kérdésben, még mindig marad jó néhány, az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt, a nyugdíjakkal kapcsolatos témakör, amiben dűlőre kell jutniuk.

A leglényegesebb elv a nyugdíjak esetében tapasztalt „egyenlőtlenségek” megszüntetése, ami valójában a kisnyugdíjak emelését, a mélyszegénységben élők helyzetének javítását eredményezné. A minimális szolgálati idő módosítása az egyeztetések egyik fontos eleme, ehhez viszonyítanák majd a nyugdíjat, és természetesen a mindenkori minimálbér lenne az alap. Fontos szempont, hogy meg fog szűnni a szolgálati idő megvásárlásának lehetősége, tehát felértékelődik a hivatalosan végzett, bejelentett, szerződésalapú munka. Azonban, ha csak a PNRR előírásait tekintjük, mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy célként határozza meg az előre hozott nyugdíjazás eltörlését, a nyugdíjkorhatárnak a születéskor várható élettartamhoz való igazítását 2035-ig mind a nőknél, mind a férfiaknál. További előírás például a nyugdíjazási dossziék tavaly elkezdett digitalizációjának a befejezése, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok célzott támogatása. Kérdés, hogy hogyan fogják „egyszerűsíteni” a speciális nyugdíjakat, illetve, hogy milyen pénzügyi kedvezményekkel remélik minél hosszabb ideig munkában tartani a nyugdíjaskorúakat – ezek szintén szerepelnek a PNRR-ben. Mégis, a legfontosabb az a képlet lesz, ami alapján kiszámolják majd a jövedelmeket, illetve automatikusan kiigazítják őket. Vélhetően ez a legfőbb vitatéma, hiszen ez képezi az alapját a rendszernek. Sikerül-e ezúttal igazságos, a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást alapnak tekintő számítási eljárást kidolgozniuk? Másrészt nemcsak azokról kellene szólnia ennek a „reformnak”, akik már nyugdíjasok, hanem azokról is, akik még fiatalok. A húszévesekről, akik kiszolgáltatva a munkaadóiknak, feketén dolgoznak minimálbérért, vagy a középkorúakról, akik „papíron” dolgoznak szintén minimálbérért, és zsebbe kapják a különbözetet. Az adórendszerről, ami elviszi a bérek felét, és az adócsalást lehetővé tevő kiskapuk bezárásáról. És szólnia kellene a magán-nyugdíjbiztosítási rendszer megújításáról is, hiszen a hét magánbiztosító által kezelt pénzalap egy év alatt közel 7 százalékkal csökkent. Rá lehet fogni a világjárvány, az ukrajnai háború okozta inflációra, de azt is felül lehetne vizsgálni, hogy milyen kezelési költségekkel dolgoznak a szóban forgó nyugdíjbiztosítók. Van tehát miről egyeztetniük a pártoknak, és igyekezni kellene, hogy ne a 2024-es választási kampány határozza meg, ne ennek rendeljék alá a nyugdíjreform milyenségét.