Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az ellenzék alaposan meglovagolja az ország gazdasági visszaesését jelző statisztikai adatokat, és Liviu Voinea költségvetésért felelő miniszter, valamint az Országos Statisztikai Hivatal vezetőjének becsületbeli lemondását követeli. Persze, nem gondoljuk komolyan, hogy ez meg fog történni, annál is inkább, hogy a költségvetési miniszter kétkedve fogadta a recesszióra utaló gazdasági mutatókat. Voinea lazán közölte a sajtóval, hogy hivatalosan, intézményi szinten nem kapott hírt a bruttó nemzeti össztermék kiigazításáról, egyébként is, pihenőszabadságát tölti, de „lehet, a minisztériumba megérkezett egy papír...”. A „papír”, amelyen a számokban az áll, hogy az ország gazdasága nem teljesít kellőképpen, a beruházások csökkenésével párhuzamosan nő a munkanélküliség, az ország továbbra is keveset képes lehívni az uniós pénzalapokból, az adóemelések következtében várakozáson aluli összegek folynak be a költségvetésbe, hogy nem a jólét felé haladunk. És a korrupcióról, a feketegazdaság növekedéséről még nem is szóltunk.
Az EU tagállamai közül Romániában a „legme-redekebb” a nemzeti össztermék csökkenése, de ez láthatólag nem zavarja a tárcavezetőt, aki szerint csupáncsak annyi történt, hogy a gazdasági növekedés üteme lelassult, igaz, hogy jócskán, de úgy véli, nincs szó recesszióról. A gázpedál helyett a féket nyomják Bukarestben…
A helyzet azért is aggasztó, mert nincsenek arra utaló jelek, hogy a kormány komolyan foglalkozna a gazdaság felpörgetésével. Ezt ugyanis nem újabb adófajták bevezetésével és adóemelésekkel, a közbefektetések visszavágásával lehet elérni, és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ukrán válság egyáltalán nem segíti az országot e cél elérésében.
Öröm az ürömben: a Román Nemzeti Bank adatai szerint a külföldre távozott román állampolgárok az idei első félévben 7,86 milliárd eurót utaltak haza, így támogatva a Romániában maradt családtagjaikat. Az elmúlt 5 évben ez számít a legnagyobb, hivatalosan is követhető összegnek, amit a külföldön – elsősorban Spanyolországban, Olaszországban, Egyesült Királyságban és Németországban – dolgozó romániai munkavállalók hazaküldtek. Gyakorlatilag ők azok, akik eltartják az egyre nagyobb szegénységben élő romániai családok nagy részét, ők azok, akik pár száz lejes nyugdíjból tengődő szüleiket kisegítik, akiknek összegyűjtött pénzéből újabb, adóterhek alatt kínlódó vagy ügyeskedésre kényszerített kisvállalkozások nyílhatnak idehaza.
A szabadságolások időszaka még tart, ilyenkor az emberek kevésbé érzékenyek a rossz hírekre. Az őszi választásokat megelőző kampány részeként számíthatunk még hasonló, kozmetikázott helyzetjelentésekre, november után azonban már szinte biztosan elengedik a kormánygyeplőt, ami elsősorban a közműszámlák, fogyasztási cikkek, üzemanyagárak növekedésében, az életszínvonal csökkenésében köszön vissza.