Elsődleges a szabályok betartása

Disznóvágások ideje

Maros megye területén jelenleg sem sertéspestis-, sem más típusú állatbetegséggóc nincs – jelentette ki dr. Kincses Sándor, a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgatója. Ilyen nemigen fordult elő az igazgatóság „történetében”. Körülbelül két hete számolták fel az utolsó sertéspestisgócot a házisertés-állományban. Azonban a vaddisznóállományban 52 esetet – ebből 32 lőtt és 20 elhullt disznó –– jelentettek a vadásztársaságok. A felszámolása időbe telik. 

Az állat fülszámozott kell legyen

– Jelenleg semmilyen korlátozás nincs az állatmozgásban. Az állatvásárok továbbra is be vannak tiltva, de a gazdáktól lehet élő állatot vásárolni. Amire oda kell figyelni, az, hogy amikor az állatot kimozdítják egyik gazdaságból a másikba, az eladásra kerülő állat fülszámozott legyen, és az egyedeket állategészségügyi papírok kell kísérjék. Az igazgatóság ellenőrzéseket végez a csendőrséggel és rendőrséggel együtt. Ellenőrzik a szállítókat, sőt, még a magánautókat is – mondta dr. Kincses Sándor, az állategészségügyi igazgatóság igazgatója. 

Kötelező a hús bevizsgálása

– Disznóvágások alkalmával sokan állítják, hogy nem kell bevizsgáltatni a húsmintát, hiszen tiszta helyen tartották az állatot, tiszta takarmányt kapott, nem volt esélye a megfertőződésre. Miért fontos a hús bevizsgálása? 

– A másik nagyon fontos dolog disznóvágáskor a hús bevizsgálása, hiszen a trichinella nagyon fertőző élősködő, ami az emberre nézve veszélyes. Akinek a szervezetébe bekerül a fertőzött hús elfogyasztásával, olyan károsodásokat okoz, ami egy életen keresztül elkíséri. Voltak halálos trichinellózisos esetek is, de ezek elég ritkák. Miután a disznót levágták, húsmintát kell venni, s elvinni egy állatorvoshoz. Falun a körzeti állatorvoshoz, Marosvásárhelyen valamelyik magánrendelőbe, ahol bevizsgálják a húst. Az orvoskollégáknak idén is felkészítőt tartottunk a laborban. Minden állatorvos meg tudja állapítani, hogy a hús fertőzött-e vagy sem. Ha gyanú merül fel, a húsmintát továbbküldik az igazgatóság laborjába. Mi egy pontosabb eljárással százszázalékban megállapíthatjuk, hogy a minta pozitív vagy negatív. Olyan esetünk még nem volt, hogy a kollégák eredménye ne lett volna pontos. Az idei novemberi és decemberi disznóvágások során bevizsgált mintákban nem találtak trichinellával fertőzött húst – tájékoztatott az igazgató. 

Kerüljék az alkalmi húsárusokat!

– Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy alkalmi árusoktól vagy „feketén” ne vásároljanak húst és hústerméket, csak mészárszékből. Ott a hús ellenőrzött. A piacon vagy az interneten kínált házi termékekről nem tudni, be vannak-e vizsgálva. Nagy a csábítás, hogy magántermelőtől házias termékeket vásároljunk, de ezek nem biztos, hogy ellenőrzött termékek. Az lett a szokás, hogy az interneten reklámozott hústermékeket vásárolnak helyi termelőktől, de ezek többnyire feketén, ellenőrizetlenül dolgoznak. Nem lehet tudni, hogy hol vágták le az állatot, hogy vásárolták-e a húst. Ha a vásárlók látnák, hogy milyen körülmények között állítják elő a terméket, sokuknak elmenne a kedve a vásárlástól. Sok van olyan közöttük, mint a maroscsapói dinnyetermelők és -árusok, akik januárban is árulják a dinnyét. Van egy ilyen trend, hogy az a jó, ami házilag készült, de meg kell nézni, hogy hogyan! Nem beszélve arról, hogy ezek a termékek nagyon drágák. Meg lehet nézni az OLX-en, mennyiért kínálják a termékeket – mondta Kincses.

A beszélgetés során elhangzott, hogy az igazgatóság a sertéspestis felszámolásáért óriási küzdelmet folytatott, jelenleg nincs aktív afrikaisertéspestis-góc a megyében sem farmoknál, sem magángazdáknál. A járvány idején több mint 50 góc volt a megyében, rengeteg egyedet kellett leölni, több ezer mintát vettek és vizsgáltak be. A gond az, hogy a lakosság nem tartotta be az óvintézkedéseket és az állategészségügyi szabályokat. – Ne csodálkozzunk, hogy a sertéshús 80 százalékát importáljuk! Ha így haladunk, a 90 százalékát fogjuk. Bírságokat róttunk ki, ezeket a bíróságon megtámadták, s a törvénybírók, semmibe véve az állategészségügyi szabályzatot, a sertés tulajdonosát védik. Az, hogy nincs aktív sertéspestisgócunk, átmeneti állapot, napok, hete kérdése, újabbak és újabbak fognak megjelenni, mert minden háromból egy gazda tartja be a szabályokat. Ahol le kellett ölni az egyedeket, nem mindenki kapott kártérítést, mert annyira „rendben voltak” a dolgok. Volt olyan település, ahol a járványtól tartva elkezdték vágni az állatokat, s azokat a részeket, amelyeket nem használtak fel, nemhogy elásták volna, eldobták a mezőn. S akkor csodálkoztak, hogy kilenc pestisgóc volt a faluban – magyarázta az igazgató.