2020. augusztus 14., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csütörtöki kimenő

Ebben az esztendőben korán köszöntött reánk a tél. Ámbátor ha belegondolunk, egy régebbi időjárási illemszabály szerint a tél és a december ikertestvérek, kéz a kézben járnak, akár az ódivatú szerelmes párok. 

Amint lehullott az első hó, és kioldotta zsákját Hidegapó, rögtön megindultak a sertésvágások a maguk néprajzi egyszerűségében és kismesteri tökélyével, amiről tudjuk, hogy az Unió (nem a szovjet, az európai) nem nagyon csípi, ha lehet, be is tiltaná. Vagy már száműzte is?

Amint lehullott az első nagy pelyhes hó – klasszikus alakzatban –, a 13 évnél fiatalabb emberi egyedek azonnal nyugtalanná váltak, rögtön kikívánkoznak a jó meleg (viszonylag tűrhető fűtés-számlák dacára) szobákból, és menten keresni kezdik a kesztyűt, azt a kézvédőt, amit tavaly karácsonyra hozott az angyali télapó, a szánkót, ami egész nyáron át csöndesen rozsdázott a pincében, garázsban (már ahol van), a beüvegezett termopánszláv erkélyen, balkonon, valamint nagymamánál a hiúban, fészerben, pincegádorban, szárazkútban, a szerszámoskamrában, családi kripta tömjénes előszobájában.

Amint meglelték az áhított helyváltoztatási és sporteszközt, és kicserélték az elvásott madzagot, egy alkalmas domboldal keresésére indulnak, ahonnan lecsúszhatnak. Nem minden negyedben adottak a lecsúszási lehetőségek. Ez nem a gazdaság, az ipar vagy a világtanulmányi verseny, ahonnan könnyen lecsúszhatunk, ha nem vigyázunk. Egyéb lecsúszáshoz ki kell ruccanni vidékre, ahol a természet elhelyezett üledékes és vulkanikus meredélyeket és lejtőket.

A klímaváltozás függvényében persze figyelmeztetni kell az emberiséget, hogy micsoda veszélyekkel jár a tél elmaradása, a nyár elsekélyesedése, az ősz és a tavasz igazolhatatlan hiánya. Ezért rendeznek gyakorta klímakonferenciákat, és fokozzák a károsanyag-kibocsátások elleni küzdelmet, amiben az emberiség egy része kormányainak, politikai vezető elitjének ostobasága miatt nem vesz részt, nem tesz ellene semmit, mert nem hisz benne. Te hiszed? Mit gondolsz?

Az én egykori megboldogult angoltanárnőm, aki a szigetországban nőtt fel többek között, gyakran sóhajtott fel a hatvanas években, mondván, már a köd sem a régi. Nagyon előrelátó volt. Azóta tudjuk, hogy sem a dér, sem a kutya nem a régi, nem a megszokott a hőhullám és az eső, a levélhullás és a levéljárás. Nekünk például egy Nápolyban október elején feladott képeslap, mely a Vezúvot ábrázolta torkolatilag, pontosan hat hét alatt érkezett el a postaládánkhoz, bélyegző nélkül. Valószínűleg a bóra-bóra hozta, vagy a nemere. Esetleg egy olasz vállalkozó kedvű postai faktor (az olyan, mint a Max Factor, csak más az illata) úszva, szájában tartva a küldeményt, mint eldobott faágat gazdijának a hű eb. Az első hó rendszerint még nem alkalmas sportolásra, de megnyugtatja a fiatalkorúakat, hogy lesz tél, az idősebbeket, hogy sajnos jönnek a síkos járdák és utak, a megmászhatatlan, le nem takarított közlépcsők, vijjogó autóval történő látogatás az ortopédián. A kötelező hólánc és téli gumi. Vagy a hosszú estéken rengeteg filmet lehet megtekinteni, belealudni a HBO-n vagy a Netflixen, az összes önismétlő kereskedelmileg csácsogó csatornán. És vannak még könyvek a könyvtárban, amiket nem olvastunk. Jó lenne újraolvasni. Kötni egy szép sálat a kisunokának, aki úgysem tekeri a nyaka köré. Ezzel úgy van a gyerekember, mint a papuccsal, vagy mint a notórius adós az adóssággal: csakis többszöri felszólításra.

A tél nálunk december derekára ellustul, sőt szemtelenül fel is melegedik, a havas karácsony csak az emlékekben és a családi filmekben kap esélyt. Igazi nagy havazásokra a januári vakáció utolsó napján számíthatunk. (Próbált.)

Engem, aki a szánkókereséstől a filmcsatornákig mindent kimerítettem életem során, jelenleg az izgat, ha nem egy svéd diáklány kezdi el a harcot az élhető bolygóbéli időjárásért, hanem mondjuk egy székelyudvarhelyi vagy kecsetkisfaludi gyerek, vajon kijut a megérdemelt világhírnévnek bár az előcsarnokáig, vagy leintik tanárai, jóakarói, hogy erre csakis egy bukaresti gyereket kell/szabad/lehet kiküldeni. Ugyanis kizárólag ő képviselhetné kellő-illő méltósággal a 101 éves Nagy-Romániát....