Előre a múltba, avagy a rózsaszín Cadillac kísértete

Különleges, és tájainkon – sajnálatos módon – ritka eseménynek adott otthont vasárnap a marosvásárhelyi Jazz&Blues Club: rockabillyestre várták a közönséget a szervezők, olyan bulira, amelyen két zenekar is fellépett a klub nagytermének színpadán.

Fotó: Boros Olimp/olimanagement

Különleges, és tájainkon – sajnálatos módon – ritka eseménynek adott otthont vasárnap a marosvásárhelyi Jazz&Blues Club: rockabillyestre várták a közönséget a szervezők, olyan bulira, amelyen két zenekar is fellépett a klub nagytermének színpadán.

A rockabilly muzsikát mifelénk kevesen ismerik, világszinten azonban jelentős és messziről felismerhető stílusjegyekkel rendelkező szubkultúrává vált. Tulajdonképpen nem más, mint a régi, eredeti, az ötvenes években létrejött és a világot annak minden szintjén teljesen átformáló rock’n’roll, amelyet máig olyan nagyságok neve fémjelez, mint Elvis Presley, Bill Haley, Jerry Lee Lewis vagy Carl Perkins. E műfaj teremtette meg a rockzenét, de a beat-divat idején csillaga leáldozott. A világszínpadon a hetvenes-nyolcvanas években jelent meg újra, ezúttal szubkultúraként, hatása, ereje pedig máig tart. Számos alfaja született, jellegzetes ruha- és hajviselet, autós és motoros kultúra jellemzi, férfiak esetén hozzátartozik a barkó, a Presley-féle hajviselet, az övcsat, a felhajtott szárú farmer, az ing, a motoros bőrdzseki, lányoknál a babos ruha, a pin-up stíl, a bő szoknya, a tűsarkú, a kendő, a neccharisnya. A műfaj jegyében sajátos műalkotások fogantak, a rockabilly-művészek az ötvenes évek jegyeit csempészik az alkotásba, ide tartoznak a különböző képregények, festmények, légecset- és pinstripe-technikák, autók esetén a Hot Rod, motorok esetén pedig a Bobber építési stíl. Jelkép a hatméternyi rózsaszín Cadillac, az amerikai, út menti kajálda, a krómozott Elvis-mikrofon, a koncertzongora, a nagybőgő és a hatalmas bulik egymásutánisága is. Ami nem véletlen: a rockabilly harsány, pörgős, dallamokban gazdag, pozitív kicsengésű, elsősorban partikról, lányokról, sebességről szóló, vidám zene, amely önkéntelenül is mosolygásra késztet, onnan pedig csak egy gondolatnyi távolságra van a tánc.

Nem történt ez másképpen Vásárhelyen sem, ahol elsőként a helyi, The Pinwheels nevű banda lépett a dzsesszklub színpadára. A fiatal és tehetséges zenészekből álló együttes örvendetesen sok saját dallal állt a közönség elé, és érdekes módon ötvözte a rockabilly-hagyományokat a különböző új hangzásokkal és stílekkel. Az eredmény egy olyan minőségi, egyedi és eredeti muzsika, amely sok közül is felismerhető: nagy szó ez manapság. Az együttes több vásárhelyi zenekarban is játszó tagjainak érdemes erre a stílre fókuszálniuk: egyedibb és hatalmas múltja ellenére is újszerűbb a már megszokott rockzenei műfajoknál.

Természetesen a buli sem maradt el, a hangulat azonban a kézdivásárhelyi The Crazy Plumbers koncertje alatt hágott arra a bizonyos tetőfokra. A székely rock'n'rollerek a műfaj punk-rockhoz közelálló, psychobilly alfajának stíljében muzsikálnak, hagyományos módon, trióban, nagybőgővel álltak a színpadra, és rittyentettek olyan pergő partit, amely a vasárnap estéken ritkának mondható. A mesélő című saját dalok (pl. The Devil Stole My Underwear, azaz Az ördög ellopta az alsógatyámat) mellett hallhattuk Elvis Presley, Johnny Cash és más legendák dalainak feldolgozásait is, a nagyszerű koncert, a minőségi muzsika és a fergeteges tánc csak sokszori visszataps után ért véget. Mert a rockabilly hiába szubkultúra és rétegzene: a jókedvre mindig van igény!