Elpusztultnak hitt székely könyvritkaságra bukkantak az Országos Széchényi Könyvtárban
Hosszú ideig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) egyik páncélszekrényében lapult az 1559-ben kiadott Székely-krónika, a hányatott sorsú kötet azonban rövidesen visszakerülhet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba.
Az 1945-ben visszavonuló német csapatok a kifosztott múzeumok értékeit is magukkal hurcolták, így került a sepsiszentgyörgyi múzeum 52 ládába tett gyűjteménye is abba a szerelvénybe, amely Zalaegerszeg vasútállomásán vesztegelt március 28-án.* Ezen a napon a vonat mellé 40 vagonnyi lőszert állítottak, amely egy légi bombázás következtében kigyulladt, felrobbant és mindent elpusztított – idézte fel az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az Országos Széchényi Könyvtár.
Tizenegy nappal később, a romok eltakarítása közben egy Kis Böndi János nevű vasutas egy vasbuzogányra, néhány kisebb fémtárgyra és egy könyvre bukkant. Mivel a munkások között egyedül ő volt erdélyi származású, érdekelte a könyv dialektusa, ezért magához vette. Ahogy egy levelében fogalmazott: „a könyv akkori állapotában úgy nézett ki, hogy mások a lapáttal akarták a gödörbe hányni. Én felvettem, kijavítgattam és vigyáztam rá”.
A bombatámadást követően a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben: „Dr. Hamar Sámuel miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató a pályaudvari romhalmazból egykosárnyi mennyiségű tárgyat szedett össze; de ugyancsak ő értesült róla, hogy már a pusztulás utáni legelső napokban, amikor még nem volt lehetősége a színhelyet megvizsgálnia, máris akadtak olyanok, akik a szerteszét robbant tárgyak közül régi pénzeket és egyéb tárgyakat széthurcoltak”. Azt nem tudni, hogy a kötet pontosan hogyan került az OSZK-ba, annyi bizonyos, hogy a csaknem 460 éves könyv birtokosa a bejegyzések alapján brassói lehetett, mielőtt pedig a németek kezébe került, a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezte. A könyvritkaságot Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója október 3-án adja át Budapesten Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának, így a Székely-krónika visszakerülhet Erdélybe. (MTI)
Hogyan lesz a mentésből fosztogatás?
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum anyagának legértékesebb részét 1944 őszén a közeledő front elől a Dunántúlra menekítették, ahol az végül, számos szerencsétlen körülmény összejátszása nyomán, a zalaegerszegi vasútállomást érő 1945. március végi légitámadás során nagyrészt megsemmisült.
Azonban a média nagy részében elterjedt értesülés, miszerint a múzeum anyagát a fosztogató német csapatok hurcolták volna magukkal, hamis. A múzeumi szállítmány a korabeli Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) rendeletére indult útnak 1944. szeptember 2-án. A német csapatok már csak azért sem vihették volna magukkal ekkor a műkincseket, mert egyrészt nem értek rá civil értékekkel foglalkozni, másrészt Székelyföld katonai kiürítését csak szeptember 9-10-én döntötték el, amikorra Sepsiszentgyörgyöt már elérték a szövetséges oldalra nem sokkal korábban átállt román hadsereg csapatai.
A korabeli adatokat közzétevő dokumentumok szerint a múzeum anyagának elmenekítése az esetlegesen bekövetkező háborús események elől már 1943-ban is felmerült. A VKM 1944. április 3-án a 66.492/1944. sz. rendeletével rendeli el a gyűjtemény anyagának a Tolna megyei Lengyel községbeli Apponyi-kastélyba való azonnali elszállítását. Az intézmény vezetősége némi vita után a rendelet végrehajtása mellett dönt. Az adatokból nem derül ki, hogy ezt ekkor miért nem hajtották végre, mert a következő fejlemény már augusztus végén történik az ügyben, amikor a közlekedési minisztérium a román kiugrás után 10-15 vagont utal ki rendeleti úton a műkincsek elszállítására. Azonban az általános felfordulásban és menekülésben ezt a rendelkezést már nem tudták végrehajtani, összesen két vagon indult el, két különböző szerelvényen, a múzeum legértékesebb kincseivel, szeptember 2-án. Az egyik vagon Kolozsvárt is megjárta menet közben, ahol a szállítmánya ideiglenesen az Erdélyi Múzeum Egyesület pincéjében talált menedékre, végül a műkincsek Keszthelyen, a Balatoni Múzeumhoz érkeztek szeptember végén.
De itt sem maradtak sokáig. December 7-én elrendelték a város polgári kiürítését. December 9-én ismét bevagonírozzák a műkincseket, majd a szerelvény Szombathely felé indul (ide költözött le Budapestről a VKM is ), de Tapolcán elakadt, és két hétig ott vesztegelt, nyílt pályán. December 24-én került vissza az anyag Keszthelyre, a Balatoni Múzeum alagsorába.
1945. január 1-jén a székely múzeumi anyagot a Balatoni Múzeum anyagával együtt Zalaegerszegre szállíttatják. 1945. március 29-ére virradólag szovjet repülők támadták meg a zalaegerszegi vasútállomást. A szerelvény, amelyhez a két múzeum kincseit tartalmazó vagonokat kapcsolták, kigyulladt. Összesen 23.805 tételnyi levéltári, 1487 tételnyi néprajzi, 3072 darab régészeti, 1723 darab képzőművészeti anyag, 2050 könyv, fényképek és műszerek voltak rajta.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató