Élő gyülekezet Kölpényben

Nyári táborok, gyülekezeti gyermek- és ifjúsági programok, rövid szabadság, munkatársaivá váló családtagok – ezek kísérik ma a mezőkölpényi református lelkész napjait. Új seprű jól seper – mondják, de a mezőségi gyülekezetben nem (csak) ezért van állandó mozgás.

Koncz László Ferenc tiszteletes tizenkét évi backamadarasi szolgálat után került idén a mintegy 230 fős mezőkölpényi és 120 fős szabédi gyülekezethez. Hamar megszokta az új környezetet, megragadta őt a helyi kultúra, de az elődje által ráhagyott ifjúsági munka is. Családja is mellette áll feladataiban, felesége mellett lányai is már szinte felnőtt munkatársaiként dolgoznak vele együtt a gyülekezeti és ifjúsági munkában. Rövid csíkszeredai segédlelkészi szakasz után lelkészi tevékenysége huszonegy évre a Nyárádmentéhez kötötte, a bekecsalji Nyárádszentimre és Seprőd pásztorlása után Madarason és leányegyházközségeiben, Nyomáton és Nyárádszentlászlón szolgált. Ha teheti, szívesen visszatér néhány napra erre a tájra a Kis-Külküllő völgyéből származó lelkész. A minap is Nyárádszentmárton határá-ban, a Lovasfogadóban töltött néhány napot a gyülekezet fiataljaival.

Értelme van az ifjúsági munkának

Júliusban tartották a gyülekezeti gyerekprogramokat, amelyeket már elődje idején beindítottak, a bibliahét délutáni tevékenységeibe idén is hatvan gyerek kapcsolódott be a kölpényi anya- és szabédi leányegyházközségből, amelyet a hívek mellett a svájci testvérgyülekezet, Zell is támogat, de az önkormányzat is melléjük állt az idén, megoldotta a szabédi gyerekek szállítását. A munkában sok segítséget kapott a családtagjaitól, a szabédi pedagógusoktól és a fiataloktól, a szép esemény záróestjén pedig mintegy százan ülték körül a tábortüzet. A heti programba egy kolozsvári kirándulás is belefért, amelyen nyolcvanan vettek részt – mesélte elégedetten a lelkész.

Múlt héten három napig a kölpényi fiatalokkal és néhány önkéntes gyülekezeti taggal a csendes nyárádmenti pihenőhelyre vonultak vissza, ahol a pihenés mellett mozgásra, szórakozásra, éneklésre is alkalmuk volt. Foglalkozásaik programját hármas téma töltötte ki: Isten a teremtésben, Isten a történelemben, Isten az életünkben. Ezek során rávilágítottak, milyen apró lény az ember a világban, és hogy Isten mindig kiválasztott személyeket tervei megvalósítására. A fiatalok figyelmét arra is ráirányították, hogy életünket sok minden meghatározza, a családtól a munkáig, de fontos, hogy a bennünk élő Krisztus is meghatározó legyen. Az együttlétet a szülőkkel töltött estével, sportvetélkedőkkel, közös bográcsozással zárták. A lelkész hálás, hogy munkájában mellette állnak a szülők, a gyülekezet, érzik ennek fontosságát, és megértik, hogy az ifjúság az egyház jelene és jövője.

Az egyház szervezi a közösséget

A lelkész szerencsésnek mondhatja magát, hiszen gyülekezetei meghatározó tényezője az ifjúság, és Kölpény esetében az Élő Víz ifjúsági zenekar is ezt jelzi. Élő ifjúsággal van dolga, a fiatalok természetesnek tartják, hogy részt vesznek a gyülekezeti életben, közmunkában, szívesen elvégzik a lelkész által rájuk bízott munkát, és volt már ifjúsági istentisztelet is a két település református templomaiban. Igazi baráti közösségről van szó, a fiatalok jól érzik magukat egymás társaságában. 

A faluban létezik egy Vackorvirág nevű tánccsoport is, hiszen a mezőkölpényi néptáncot máshol is ismerik és értékelik, a fiatalok pedig bejárták már Erdélyt, és az anyaországi testvértelepülésen, Martonvásáron is felléptek. A két korcsoportos táncegyüttest felkarolta az egyházközség, sikerült a szükséges népviseleti darabokat is beszerezniük. Akár kulturális, akár szellemi, hitbéli vagy nemzeti dologról van szó, azt az egyházközség szervezi és végzi a faluban, és ezt szeretettel teszi és végzi a lelkész és a gyülekezet.