Az elnökválasztás második fordulójának kampánya is lassan a végéhez érkezik. A jelöltek kedd esti „vitájáról” lehetne ugyan, de nem igazán érdemes sokat mondani, ezt inkább a mindig szolgálatos elemzőkre hagyjuk. Amúgy mindenki tudja, hogy kire szavaz vasárnap, az úgynevezett „vita” nem sokat változtat a szimpátiákon vagy ellenszenveken, úgyhogy erre a továbbiakban nem is pazarolunk szót.
Beszélhetnénk az utakon járó, gazdaságokat szétverő, embereket gyilkoló medvékről, amelyek a közutak gyakori áldozataivá váltak az utóbbi időben. Vagy a tehetetlen hatóságokról. Ez is aktuális téma.
De akár arról is szólhatnánk, hogy újabb gazdasági világválsággal riogatnak egyesek, sőt már azt is tudják, hogy a világ leggazdagabb emberei hogyan és hová mentik nemesfémekbe, készpénzbe, ékszerekbe, értékpapírokba fektetett vagyonukat. A Bloomberg, gazdasági és pénzügyi információkra szakosodott hírügynökség szerint a hatalmas vagyonok biztonságba helyezésének egyik oka valóban a krízistől való félelem lehet, de az adócsalás lehetősége sem kizárt.
Izgalmasnál izgalmasabb témák, mi most mégis egy mindennapi esetet szeretnénk megemlíteni. Nevezetesen azt, hogy egy Szilágy megyei pópa nem temette el egy szegény ember feleségét, amíg nem perkált le ezer lej egyházi „tartozást”. A helyi újság szerint, amely Útlevél a mennyországba címmel közölt cikket az esetről, a családfő, aki korábban is egyedül dolgozott, juhászként havi 700 lejből tartotta el a családját. A felesége elvesztése után egyedül neveli két kiskorú gyermekét. Az ügy nagy felháborodást váltott ki. A kerületi ortodox püspökség kivizsgálást indított az ügyben, és az ezer lejt visszaszolgáltatta a családnak. Ugyanis az ortodox egyház nem köti az egyházi szolgáltatások elvégzését anyagi kötelezettséghez. Persze azért mindenki támogat(hat)ja az egyházat. Ez a család azonban annyira szűkösen él, hogy a falusiak kegyelemkenyerére szorul.
Hasonló esetekről néha hallani lehet akár a hagyományos magyar egyházak esetében is. Pedig Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy „a megváltás nem kerül pénzbe, ezért véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az egyház pénzt kér a keresztelőkért, a temetésekért, az áldásért és a miséért”, és elítélte azokat az egyházakat, amelyek „üzletelnek”.
Ferenc pápa szerint az emberek minden hibát megbocsátanak a papjuknak, kettőt kivéve: az anyagiasságot és az emberekkel való rossz bánásmódot.
Nos, világválság ide, elnökválasztás oda, az élet zajlik. A legszegényebbek maradnak a szegénységben, őket még halálukban is megalázhatja egy orvos, egy packázó köztisztviselő vagy éppen a pap, akitől a hívek megértést, szeretetet, vigasztalást, lelki támaszt várnak.
És persze, vasárnap szavazás.
