Elkészült az új csernobili szarkofág
Befejeződött az új acélszarkofág építése a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége által sújtott csernobili atomerőműben, a szakemberek megkezdték a létesítmény „rátolását” a sérült atomreaktorra.
Befejeződött az új acélszarkofág építése a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége által sújtott csernobili atomerőműben, a szakemberek megkezdték a létesítmény „rátolását” a sérült atomreaktorra – jelentették kedden ukrán hírforrások.
Az árkád formájú szerkezet 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, a világ legnagyobb mozgatható kupolája. 1,5 milliárd euróba került, és várhatóan 100 éven át nyújt majd védelmet a radioaktív sugárzás ellen.
Az ukrán környezetvédelmi minisztérium közlése szerint a munkálatok várhatóan négy napon át tartanak, összesen 33 órát vesznek igénybe. Az építményt 327 méterrel kell „odébb tolni” az erre a célra épített síneken, hogy teljesen befedje a sérült négyes energiablokkot.
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet során. Vegyi és gázrobbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
A sérült blokk fölé akkor egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek, amelynek állapota folyamatosan romlott, repedések keletkeztek rajta.
A hosszabb távú védelmet jelentő modern szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatást kapott az Európai Uniótól, a Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD), európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. (MTI)
