Elfogadta a kormány a magáncsőd alkalmazási szabályait
Alkalmazási szabályokat fogadott el a kormány pénteken a magáncsőd intézményét bevezető, 2015-ben hozott törvényhez, amely várhatóan augusztus elsejétől lép hatályba.
Alkalmazási szabályokat fogadott el a kormány pénteken a magáncsőd intézményét bevezető, 2015-ben hozott törvényhez, amely várhatóan augusztus elsejétől lép hatályba.
A parlament által két éve elfogadott magáncsődtörvény lehetővé teszi a jóhiszemű eladósodott magánszemélyek számára, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát.
A pénteken elfogadott kormányhatározat egyebek mellett azt részletezi: hogyan kell a kijelölt csődbiztosnak figyelembe vennie a statisztikai intézet által havonta frissített minimális fogyasztói kosarat, az adós sajátos pénzügyi, munkapiaci helyzetét, a gyerekek iskolázási költségeit, a rezsikiadásokat, nélkülözhetetlen közlekedési eszközök fenntartási költségeit az adósságrendezési terv kidolgozásánál.
Az adósságrendezési tervet 15 napon belül az úgynevezett csődbizottság elé kell terjeszteni. A csőd-eljárás során a bizottságnak úgy kell közvetítenie az adós és hitelezői között, hogy mindkét fél jogos érdekeit figyelembe vegye, és egyik fél se kényszeríthesse rá megoldási javaslatát a másikra – olvasható a kormányhatározatról kiadott közleményben.
Egy legalább fél éve Romániában lakó magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik, és a törlesztő- részleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem tudta kifizetni.
A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális” módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben.
A magáncsőd intézménye a hitelezőknek is lehetővé teszi, hogy csődeljárást indítsanak egy magánszemély ellen, ha annak adóssága meghaladja a 25 ezer lejt. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.
Az eredeti tervek szerint a törvény már 2015. januártól életbe lépett volna, de hatályba léptetését már többször elhalasztották, mivel a törvény alkalmazásához szükséges intézményrendszert nem állították fel. A legutóbbi változat szerint a jogszabály augusztustól lép hatályba. (MTI)
