Életünk eleme a tánc

„A tánc tulajdonképpen a tér betöltésének egyik formája”  (Aleszja Popova)

Manapság nem sokat beszélünk róla. Legalábbis nem az őt megillető fontossággal, pedig ott van bennünk, lelkünk rezdüléseiben, csak rá kell figyelni, teret engedni neki, hogy hasson, segítsen. A tánc ősidők óta kíséri és kísérti az embert. Már az ősidőkben megjelent, mint a törzsiség jellemzője, mint a legősibb kifejezésformánk, az összetartozás érzését erősítve. Az ókori görögök művészetként tisztelték. A későbbi korokban a tánc magán viselte egy adott nép szokásait, hagyományait, a társasági élet része volt, megfelelő öltözéket igényelt, fiatalok ismerkedési, párválasztási lehetősége rejlett benne. Aztán fokozatosan művészetté, a szocializálódás eszközévé vált. Manapság mindenhol (szórakozóhelyen, színpadon, utcán, otthon) táncolhatunk, hisz mindenki számára hozzáférhető a tánc. ,,Ahol zene van, ott helye van a táncnak is.” Persze nem mindenki ropja egyformán. Van aki táncra születik, van aki megtanulja, sokat gyakorolja, amíg elsajátítja. A tánc és a zene elválaszthatatlan kapcsolatából adódóan a tánc különleges élményt nyújt, több mint egy sport, művészet, önkifejezési és egyben szórakozási lehetőség, járható út a harmóniához. Akik fogyni akarnak vagy alakjukkal nincsenek megelégedve, a rengeteg fitneszlehetőség és kalóriaégető tevékenységek mellett vessenek egy pillantást a táncra is, annak bármelyik válfajára. Tapasztalni fogják, hogy jobb és hozzáférhetőbb bárminél. Elsősorban, mert átállítja a hangulatot, oldja a stresszt, és ezzel egészen más miliőt teremt. A vérkeringés serkentésével megmozgatja az izmok nagy részét, még azokat is, amelyekre nem is gondolunk. És mindezt észrevétlenül teszi, mert a kellemes zene hatására eltolódik a fáradtságküszöbünk, így órákat is eltáncolunk anélkül, hogy éreznénk a pillanatnyi fáradtságot, és egy óra alatt akár 250-400 kalóriát is elégethetünk jó közepes ütemű táncolással. A táncban egész testünkkel, teljes lelkünkkel jelen vagyunk. A rendszeres táncolás testi-lelki egészségünk biztosítéka. Beállítja a vérnyomást és a szívritmust, erősíti a szívet, a tüdőt, javítja az állóképességet, az ízületek mozgékonyságát, a rugalmasságot, a koordinációt, egyensúlyt teremt a lelkünkben, feloldja a gátlásokat, jó hangulatot varázsol. Tánc közben testünk minden egyes része hozzájárul a végeredményhez. Ha eleinte nehéz is, idővel kialakul az összhang és ösztönössé válik, majd később az élet más területein is megmutatkozik. A tánc pozitív hatással van a testtartásra. Elég, ha csak ránézünk egy profi táncosra, milyen derék állása van, milyen kecses a járása, szép a tartása, jó a kisugárzása. A tánc velejárója, hogy mindig figyelni kell a testtartásra, a testrészek mozdulataira. Egész testünkkel táncolunk, és állandóan javítjuk magunkat, a társak függvényében is a tökéletességre törekszünk. A kecses mozdulatokat a testünk átveszi, automatizálja, és ezután állandósul a helyes tartás. A tánc mint olyan, megtanít uralni érzéseinket, elfogadni a testünket, de arra is, hogy kifejezzük érzelmeinket. Kialakítja az egészséges reális testtudatot, önismeretet bennünk, magabiztosságot ad, segít felszabadulni, és a szórakoztatás legkiválóbb eszköze. Ne csak mulatozáskor táncoljunk, álljunk rá a táncra napi rendszerességgel! Még ki se kell menni a házból, hisz mindenkinek rendelkezésére áll a jó zene. Napi 15-20 perc felhangolja az egész napunkat. Ma már sokféle táncfoglalkozás létezik, népi vagy társasági, bármelyik jó hatású, de a legjobb, ha többfélébe is belekóstolunk, és hetente eljárunk táncolni. A nyugati országokban nagy sikerrel alkalmazzák a táncot terápiaként és idősek foglalkoztatására is. A felsoroltak alapján láthatjuk, mennyire fontos a tánc egészségünk megőrzésében. Feltevődik a kérdés, miért nem rendszeresítjük ezt gyerekeink életében is, hiszen annyi rossztól megóvná őket. Miért nem lehet az iskolai oktatásban is általános jelleggel alkalmazni, például a néptáncot vagy bármelyik válfaját a táncnak? Nem is mérjük fel, mit jelent a fejlődésben lévő gyermek életében a ritmikus fejlesztés, nem tudjuk értékelni, hogy a rengeteg előnyös (tartásjavító) megelőző hatása mellett még a tanulást is megkönnyíti, fejleszti az írás-, olvasáskészséget, a kifejezőkészséget, a kreativitást. De erről és az iskolások táncoktatásáról a folytatásban bővebben szólok. 

Bogdán Emese