Életmű a jelek mögött

Simon Endre Szolnay-díjas festőművészt a marosvásárhelyi szakmának – és közönségnek – bemutatni szükségtelen. Erről tanúskodott a művész (és fia) szerda délutáni tárlatnyitója, illetve könyvbemutatója, amelyen zsúfolásig telt ház köszöntötte a vendégeket.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond

Simon Endre Szolnay-díjas festőművészt a marosvásárhelyi szakmának – és közönségnek – bemutatni szükségtelen. Erről tanúskodott a művész (és fia) szerda délutáni tárlatnyitója, illetve könyvbemutatója, amelyen zsúfolásig telt ház köszöntötte a vendégeket. A Bernády Ház földszinti galériájában és annak előterében tűt sem lehetett leejteni, a Simon Endre és Simon Zsolt közös tárlatán Nagy Miklós Kund köszöntötte a megjelenteket.

– Jó évadnak nézünk elébe, Vásárhelyen évtizedeken keresztül esemény volt a tárlatnyitás. Remélem, hogy péntek délután, a két képzőművész Kultúrpalota-beli kiállításmegnyitóján is ennyien lesznek, ott sokkal több alkotást láthat a közönség. Itt, a Szücs György által Simon Endréről írt kötet bemutatóján az életmű kis szeletét láthatják csak a falakon: Simon Endre festményeit és Simon Zsolt pasztelljeit, grafikáit. A szép és igényes kötet Szücs György művészettörténésznek, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának és Simon Zsolt képzőművésznek, egyik legigényesebb művészkönyv-szerkesztőnknek köszönhető. Kétszáznál több reprót és nagyon érdekes szöveget tartalmaz. Szücs György hozzátette: sok művészettörténész nem szereti, ha a művész beleszól a szerkesztésbe és megzavarja a koncepciót, de az ő esetében ez nem áll fenn. – Simon Zsolt pályázati pénzekből évek óta készíti édesapja életművének digitális katalógusát. A többezernyi képből álló anyagból közösen választottuk ki a pár száz reprezentatív alkotást. Életpályát rögzítenek, az ötvenes évektől napjainkig. Ugyanakkor a munka folytatódik, a falakon tegnap készült műveket is láthatunk. Simon Endréről csak a legnagyobb tisztelettel szólhatok, művészete törésmentes színvonalat képvisel. És az is ajándék számomra, hogy megismerhettem Balázs Imrét, találkozhattam Szécsi Andrással. Generációjuk olyan minőséget hozott létre, amely ide és Magyarországra is szól.

Az est további részében Nagy Miklós Kund a jelenlévőkkel beszélgetett. Simon Endrétől megtudtuk, most ismerkedik a magyarországi tájakkal. – Tíz nap alatt negyvenhat pasztellt festettem. Az itt látható nagyméretű munkák mind ideiek. A pénteken, a Kultúrpalotában nyíló tárlaton is nagyméretű alkotások lesznek láthatók. Sok rajzom és sok élményem van, amiket meg fogok festeni, hiszen Börzsönyben is Erdélyt látom.

Simon Zsolt művészetét a sajátos motívumvilág jellemzi, de ő is Erdélyt látja – Kínából is. Mítoszteremtő sorozata történeteket mesél, úgy, ahogy azok a tudatunkban megjelennek – Nagy Miklós Kund kérdéseire a fiatal képzőművész válaszolt.

– A könyv szerkesztésére visszatérve, több mint ezerötszáz munkát fényképeztünk le, ezeken kívül öt-hatszáz alkotás hollétéről nem tudunk. Édesapám művészetének nyolc-tíz évenként volt egy-egy nagyobb, behatárolható korszaka, és ezúttal jelzem, akiknél fényképeztünk, nálam jelentkezhetnek a kötet megígért példányáért. Ami engem illet, munkáimban az elemek, a szimbólumok lassan rétegekké állnak össze. Korok és kultúrkörök elemei ezek, néprajzi – alföldi, felvidéki, erdélyi – szimbólumok. Fontos számomra, hogy figuráim körvonala emblematikus legyen, de a belső rész a teljes környezetről és annak hatásairól szóljon – mondta a művész a hangulatos és a telt ház ellenére is családias évadkezdő tárlatnyitón.