Életet menthet a korai felfedezés

Az emlőrák kialakulását nem lehet megelőzni, de életet menthet, ha időben felfedezik, korai stádiumában diagnosztizálják, ezért rendkívül fontos a rendszeres szűrővizsgálat – hívták fel a figyelmet a szakemberek, dr. Baróti Beáta radiológus főorvos, és dr. Hankó-Bauer Orsolya sebész a Védem Egyesület által szervezett Édesanyák hete rendezvénysorozat keretében megtartott előadáson.

Dr. Hankó-Bauer Orsolya hangsúlyozta, az utóbbi években a mellrák a nőket érintő leggyakoribb rákos betegség lett. Annak érdekében, hogy korai fázisban kiszűrhető legyen a betegség, fontos a rendszeres önvizsgálat, ami nagyon egyszerű, bárki el tudja végezni otthon, zuhanyzás közben. A javaslatok szerint havonta, a menstruációs ciklus 3-5. napján végezzük az emlő vizsgálatát, mert ilyenkor a legpuhább és legtapinthatóbb a mell, összehasonlítva például az ovulációs vagy a menstruációs fázissal, amikor általában feszül és fájhat is. 

Zuhanyzás alatt érdemes végigtapogatni az emlőket, fontos, hogy mindig szimmetrikusan vizsgáljuk, az egyiket hasonlítsuk a másikhoz. Általában a patológia az egyik mellben jelentkezik, tehát legyen viszonyítási alapunk. A helyes vizsgálat úgy történik, hogy két vagy három ujjal, finom mozdulatokkal tapintsuk végig a mell minden négyzetcentiméterét. A hónaljárok tappintása is nagyon fontos. Bármilyen szokatlan dolgot észlelünk, feltétlenül kérjük ki szakorvos véleményét. 

 

A melldaganat nem fáj 

Ha egy csomót tapintunk ki, ami addig nem volt ott, ajánlott azonnal orvoshoz fordulni, akkor is, ha nem fájdalmas, hiszen a melldaganat nem fáj, ez is az oka, hogy a betegek általában későn fordulnak szakemberhez. A másik jel, amire figyelni kell, az az úgynevezett narancsbőr tünet, ha ilyent veszünk észre a mellet borító bőrrétegen, az egy óriási felkiáltójel, és azonnal fel kell keresni egy szakorvost. Ugyanezt kell tennünk akkor is, ha az emlő alakja torzul, a bimbó véresen váladékozik, az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik, a mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket, vagy az emlőn nem gyógyuló seb keletkezik, mert ezek is mellrákra utaló tünetek lehetnek. 

A vizsgálat végett radiológushoz kell fordulni, vagy sebészhez, aki ultrahang-kompetenciával rendelkezik. Az ultrahang nem költséges, nem invazív, nem sugárzó eljárás, és általa sok minden észrevehető.

 

Számos kockázati tényező áll a háttérben

A szakember hangsúlyozta: hogy pontosan mi is áll a mellrák kialakulásának a hátterében, az a mai napig nem tisztázott. Tény, hogy számos tényező befolyásolhatja kisebb-nagyobb arányban a kialakulását: ilyen a genetikánk, amit nem tudunk befolyásolni, hiszen adott genetikai állománnyal születünk. Továbbá a családi kórelőzmények, amennyiben első- vagy másodfokú rokonnál fordult elő a családban mell- vagy petefészekrák, akkor nagyobb a rizikó. Valójában már az rizikófaktor, ha nőnek születtünk, hiszen 95 százalékban a mellrák a női nemet érinti, a férfiaknál sokkal ritkább, de náluk jóval agresszívebben nyilvánul meg. Befolyásoló tényező a személyes kórelőzmény is, ha egy páciensnek élete során már volt mellrákja, akkor kicsit nagyobb a valószínűsége, hogy a továbbiakban is előfordul. Másik tényező a túl korai menstruáció és a késői menopauza, mivel a szervezetünk túl sokáig ki van téve az ösztrogén- és progeszteronhormon hatásának. 

Az orális fogamzásgátlók hosszas használata is hozzájárulhat a mellrák kialakulásához, a kutatások szerint abban az esetben jelent kockázatot, ha több mint tíz évig szedi valaki. Ugyanakkor ha valaki soha nem szült gyereket, az is rizikótényezőnek számít. 

Vannak ugyan úgynevezett védelmező tényezők, de ezek listája sajnos eléggé rövid: például, ha egy hölgynek több terhessége volt, vagy ha a gyerekvállalás harmincévesnél fiatalabb korban történik, illetve ha a gyereket több mint egy-másfél évig szoptatja az édesanya, akkor kevesebb az esélye annak, hogy mellrák alakuljon ki nála.

 

Komplex, egyénre szabott kezelés

A sebész rámutatott, a mellrák kezelése komplex: az, hogy valakit megműtenek, önmagában nem vezet gyógyuláshoz, mint ahogy az sem, ha valaki nem esik át sebészeti beavatkozáson, csupán onkológiai kezelést kap. Mint mondta, van egy multidiszciplináris munkacsoport, ahol minden egyes mellpatológiás esetet megbeszélnek, a kórszövettanász, sebész, radiológus és onkológus közös döntése alapján dől el, hogy milyen sorrendben fogják a terápiát alkalmazni. Nagyon fontos, hogy mi a beteg döntése. Egyértelmű, hogy senki nem szeretne műtéten vagy onkológiai kezelésen átesni, mert fél, ezért fontos, hogy az orvos részletesen magyarázza el a betegnek, hogy melyek a lehetőségek, illetve a rizikótényezők, és ezeknek az ismeretében segítsen meghozni a beteg számára legjobb döntést. 

Dr. Hankó-Bauer Orsolya kifejtette, az utóbbi időben egyre inkább arra törekszenek, hogy minimálisan invazív eljárással távolítsák el a daganatot. Egyre gyakoribbak az emlőmegtartó beavatkozások: eltávolítják a daganatot anélkül, hogy levennék a mellet.

A prognózis kapcsán a szakember hangsúlyozta, nagyon sok mindentől függ: stádiumtól, szövettantól, attól, hogy mikor kezdték meg a kezelést. Például, ha korai stádiumban diagnosztizált, kis tumorról van szó, nincsen áttét a hónalji nyirokcsomókban, és a beteg kapott egy komplex kezelést, tehát műtéten és onkológiai kezelésen is átesett, akkor az 5 éves túlélési prognózis meghaladja a 95 százalékot. Amikor a betegség el van hanyagolva, előrehaladott stádiumban fedezik fel, áttétek vannak, az ötéves túlélési prognózis nem haladja meg a 15-20 százalékot. Ezért annyira fontos a korai diagnózis és a személyre szabott, komplex kezelés – hívta fel a figyelmet a szakorvos. 

 

Nincs olyan, hogy túl fiatal

Dr. Hankó-Bauer Orsolya szerint sokan hajlamosak azt gondolni, hogy túl fiatalok ahhoz, hogy ez a betegség náluk kialakuljon, ezért nem mennek szűrővizsgálatra. – Vannak 25-26 éves mellrákos betegeink is. Természetesen 30 éves kor alatt ritkábban fordul elő, mint például 40-45 fölött, de létezik, tehát ne gondoljuk, hogy túl fiatalok vagyunk ahhoz, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatra – tanácsolta a szakember. 

 

Nincs országos szűrőprogram

Romániában nincs országos szűrőprogram, ezért nagyon sok esetben előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget. A mammográfiás szűrővizsgálat bevezetése például Svédországban 30 százalékkal csökkentette a melldaganatban elhalálozottak számát – mutatott rá dr. Baróti Beáta radiológus főorvos. 

Mint mondta, sokan ódzkodnak a mammográfiától, egyrészt a kompresszió okozta fájdalom miatt. A vizsgálat ugyan nem kellemes, de pár másodpercig tart, és függ a páciens fájdalomküszöbétől. Másik hátrányként emlegetik, hogy sugárzással jár. Viszont a sugárdózis gépfüggő, a modern digitális mammográfiás gépek kisebb sugárterheléssel járnak. – Nagyon fontos a mammográfiás vizsgálat, mert gyakorlatilag a mellről kapunk egy teljes képet. Igaz, hogy sugárzással jár, de ha valaki tüdőgyulladás-gyanús és röntgenre küldi a családorvosa, szinte senki sem mondja, hogy nem megy, mert ott sugarazzák – jegyezte meg a szakorvos, aki egy összehasonlító mérést végzett, amiből kiderült, hogy az általa használt gép esetében a sugáradag másfél-két tüdőröntgennek felel meg.