Elégedettek és elégedetlenek
Nagyobb lett a különbség a gazdagabb és szegényebb európai uniós tagországok lakossága között annak megítélésében, hogy jobbnak vagy rosszabbnak látják-e a korábbinál országuk és háztartásuk helyzetét.
Nagyobb lett a különbség a gazdagabb és szegényebb európai uniós tagországok lakossága között annak megítélésében, hogy jobbnak vagy rosszabbnak látják-e a korábbinál országuk és háztartásuk helyzetét.
Egyebek között ez derül ki abból az Eurobarométer nevű közvélemény-kutatásból, amelyet az unió társadalmi helyzetével kapcsolatban végeztek, és amelynek eredményeit az Európai Bizottság hétfőn tette közzé Brüsszelben.
A bizottság közleménye szerint az idei kutatásból egységesen levonható következetés, hogy miközben országuk helyzetét a tagállamok lakói általában meglehetősen negatívan látják, bíznak a gazdasági fellendülésben is, továbbá saját személyes körülményeiket illetően inkább pozitív a véleményük.
Andor László, a témában illetékes magyar biztos a közlemény szerint hangoztatta, hogy az unió kihívásokkal terhelt időket él, a prioritások változtatásai és a nehéz döntések a lakosság mindennapi életét is befolyásolják. Úgy vélte, ezt szem előtt tartva kiemelt gondossággal kell ügyelni arra, hogy a foglalkoztatási és szociális kohézió ugyanakkora figyelmet kapjon, mint a gazdasági növekedési törekvések.
A közvélemény-kutatásból egyebek között kiderül, hogy míg saját háztartásuk anyagi helyzetével Svédországban, Dániában, Luxemburgban, Hollandiában és más nyugati államokban általában elégedettek az emberek, Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Görögországban és a közép- és kelet-európai térség több más országában az elégedetlenség aránya a nagyobb. A kelet-európai országok többségében negatívan ítélik meg azt is, ahogyan hazájukban a szegénység felszámolása ellen küzdenek, és több helyütt romlott az egészségügyi ellátásról alkotott vélemény is.
