Electric Castle-élmények

A hely, ahova mindig jó visszamenni

Ha valahova (vagy valakihez) hosszú időn át vissza szeretnénk menni, akkor egy nagyon erős élmény vagy emlék köt ahhoz a helyhez, eseményhez vagy személyhez. Sok fesztiválozó számára ilyen az Electric Castle is, ami, bár zenei stílusában egy réteget szólít meg, ahogy a neve is utal rá, az elektronikus zene szerelmeseit, maga az esemény hangulata mindenkit magával tud ragadni. Számos történeten, pillanaton keresztül lehetne bemutatni az Electric Castle-t, viszont van kettő, amely talán valamennyire az újság hasábjain is képes közvetíteni azt az életérzést, ami júliusban Bonchidán megszokott.

Ezelőtt hét évvel hatalmas esők voltak, és lényegében térdig sárban állt mindenki, de ez nem zavarta az embereket, pont olyan felhőtlenül szórakoztak, mintha sütött volna a nap. A kempingben levő sátrakban is állt a víz, így alternatív alvóhelyet kellett keresni. Akkoriban még volt beltéri színpad is, így néhányan odamenekültünk. Összetoltunk néhány sörösládát, hátunkat a falnak támasztva próbáltunk pihenni. Közben persze körülöttünk még buliztak az emberek. Nekem nem volt feltétlen célom, hogy elaludjak, de a fáradtság győzött. A hasamon volt a pénztárcám és a telefonom is, így aludtam el. Most sokan arra gondolnak, hogy reggelre hűlt helye volt ezeknek, de nem. Sőt valaki még be is takart egy lepedővel.

A másik történet pedig az idei kiadáshoz kapcsolódik. Érkezésem után találkoztam – először személyesen – egy évfolyamtársammal. Egypár mondat után megállapítottuk, hogy az Electric Castle az a fesztivál, ami bizonyos értelemben visszaadja az emberekbe vetett reményünket. Bulizás közben mindenki nyugodtan kikerüli a másikat, senki nem akar előbbre furakodni a sorban, nem kell félni a zsebtolvajoktól. Több ezer ember képes kulturáltan és egymásra odafigyelve szórakozni. Nappal megszokott jelenség, hogy néhány fáradt fesztiválozó keres magának egy árnyékos zugot, ahol egy kicsit aludhat. Mellettük még a beszélgetés is halkabb volt. 

Mint említettem, az Electric Castle képes visszaadni az emberekbe vetett hitünket. Jó példa erre az is, hogy az évfolyamtársam az első személyes találkozás alkalmával felajánlotta, hogy aludjak bent nála Kolozsváron, méghozzá úgy, hogy ideadta a lakáskulcsát, habár ő nem is volt otthon. Meglátásom szerint ezekkel a történetekkel jól be lehet mutatni azt a hangulatot, ami az Electric Castle-en uralkodik. Egy több tízezer embert összegyűjtő, de mégis egy nagy családias hangulatot idéző fesztivál, ahol az emberek nem csupán egymásra, hanem a környezetükre is odafigyelnek, hiszen a földön nem lehetett szemetet látni.

Összességében az Electric Castle idei, nyolcadik kiadásának is megvolt az a hangulata, amiért minden évben érdemes oda visszamenni, amiért a fesztiválozók várják a júliust és azt, hogy Bonchidára mehessenek. Továbbá pedig a zenei felhozatalra sem lehetett panaszkodni. Az elektronikus zene válfajain belül mindenki megtalálta a hozzá közel álló stílust.