Együttélés a nagyvaddal

Tudományos kutatás a medvékről

Január 27-én, csütörtökön kora délután Brassóban, a Transilvania Egyetem Sergiu Chiriacescu aulájában Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter jelenlétében online közvetített sajtótájékoztatón bemutatták a 2014. október elseje és 2021. december 31. között, a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Intézet által tavaly készített Életet a medvéknek című – a romániai barnamedve-állomány megőrzéséről szóló – projektet. A tudományos kutatás eredményeit Ramon Jurj projektvezető összesítette, aki a prezentációt követően a miniszterrel válaszolt az újságírók kérdéseire is. Az alábbiakban összefoglaltuk a beszámolót és az utána elhangzottakat. 

A társadalmi elfogadottság határai 

Az Életet a medvéknek című hétéves kutatást a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Intézet végezte a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, a Kronstadt R.A. Helyi Erdőgazdálkodási Hivatal, a Barcarozsnyói Erdészeti Hivatal, a Bucsecs Nemzeti Park igazgatósága és a Kárpát Alapítvány közreműködésével. A projektet az Európai Bizottság a FILE+ Natura programon keresztül támogatta. A terv a medve–ember konfliktusok komplex kezelési lehetőségeit vizsgálta új módszerek tesztelésével, a korábban alkalmazott módozatok tökéletesítésével és a konfliktusok csökkentéséhez szükséges megoldások finomításával.

A projektvezető elmondta, a kutatás kiderítette, hogy világviszonylatban Románia a legmegfelelőbb életteret biztosítja a barnamedve-populáció fennmaradásához. Az országban 101 medvevédelmi Natura 2000-es területet jelöltek ki összesen 2.180.000 hektáron. A genetikai sajátosságokat illetően megállapították, csak egy fajta él az országban, nincs egyeden belüli keveredés, ami azt igazolja, hogy az oroszországi Kamcsatka régió után nálunk a legéletképesebb a barnamedve-populáció a világon. Hangsúlyozta: a kutatás célja a faj fenntartása, megőrzése mellett az, hogy tudományos megalapozottsággal megfelelő megoldást találjanak arra, hogy a medve sajátos életterében, az erdőben maradjon, és minél kevésbé veszélyeztesse az emberlakta vidékeket. 

A hétéves projekt értéke 1.567.512 euró, ebből 1.110.000 euró uniós finanszírozás. A módszert illetően a kutatók a különböző szakhatóságok, intézmények, vadgazdálkodási alapok (vadászterületek) és más, a medvékkel foglalkozó szakmai szervezetek statisztikai adatait elemezte, esettanulmányt és terepmunkát is magába foglalt elsősorban a Brassóban, a Prahova völgyében, Barcarozsnyón, a Bucegi-en és környékén levő erdőkben. Nyolc nagyobb célkitűzése volt: a barnamedve-populáció védelmi programjának aktualizálása, az erre vonatkozó konkrét helyzet javítása Brassóban és a Prahova völgyében, a háztartási hulladék gyűjtésének optimizálása, gyakorlati megoldások kidolgozása és népszerűsítése országosan, illetve az érintett helyhatóságok körében, a Natura 2000-es természetvédelmi helyek promotálása és a tájékoztatás. Közvélemény-kutatást végeztek a megjelölt régiókban a medvék által gyakrabban látogatott településeken, esztenáknál. A válaszokból kiderült, hogy a medvék elsősorban azért kényszerülnek a településekre, mert folyamatosan zavarják őket a természetes élőhelyükön, amelyek jelentősen lecsökkentek, és így a könnyebb élelmiszerforrást választják. A medvelátogatásokat ösztönzi a háztartási hulladék nem megfelelő tárolása, gyűjtése, az illegális fakivágás, illetve az élőhelyek felszabdalása. (Sz.m.: Az egybefüggő élőhelyeket út, vasút, mezőgazdasági területek keresztezik.) A megkérdezettek többsége hajlandó „együtt élni” a medvével. A 2014-2015-ben készített felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 48%-a elfogadottnak, 38%-a kevésbé elfogadottnak, a többiek pedig elfogadhatatlannak minősítik a medvék okozta „kellemetlenségeket”. Hozzátette a projektvezető, hogy a terepmunka során kiderült, 2016 után jelentősen megnőtt azok száma, akik tolerálják a medve jelenlétét. Javaslataik szerint a helyhatóságnak kellene lépniük elsősorban az illegális hulladéklerakók felszámolásával, a hulladékgyűjtés korszerűsítésével, illetve a medvék etetésével természetes életterükben. 

A hivatalos adatokból kiderül, hogy a projekt időszakában 365 medvét véletlenszerűen (accidental) pusztítottak el – nagy részüket gépkocsi vagy vonat gázolta el, illetve orvvadászok ejtették el –, 81-et pedig szintén véletlenszerűen befogtak. Az utóbbi kategóriába tartoznak azok az állatok, amelyeket drótkerítésből, illegális csapdákból, házak helyiségeiből vagy udvarokról szabadítottak ki. Az évre lebontott adattárból kiderül, hogy az esetek 2016-tól folyamatosan nőnek, csak 2021-ben 91 medvét öltek meg. A legtöbb állatot Hargita, Kovászna és Brassó (Maros a negyedik) megyében pusztították el, míg a befogottak listáját Bákó vezeti, követi Kovászna és Hargita. 

Egyre több a kár 

A kutatóintézetnek nincsenek pontos adatai arról, hogy hány végzetes, illetve sérüléssel járó medvetámadás volt. Az első adatokat 2004-től jegyezték le. Az információkat az újságokból, a rendőrségtől, a vadgazdálkodási alaptól, a környezetvédelmi ügynökségtől, az erdészeti felügyelőségtől és a környezetvédelmi őrségtől gyűjtötték be, nagy részüket le is ellenőrizték. 2004 és 2016 között kicsi volt az áldozatok és a sérültek száma, 2016-tól folyamatosan nőtt. 2004 és 2021 között 268 embert sebzett meg a medve, 26-ot megölt. A támadások száma 2020-ban csökkent, az ok az, hogy ebben az évben bő termése volt a bükk- és a tölgyfának, ami elegendő táplálékot biztosított a medvéknek természetes élőhelyükön. A kutatás igazolta, hogy a legtöbb támadás a hegyi és a szubalpin legelőkön levő pásztorházak környékén volt, illetve gyümölcsösök, mezőgazdasági területek közelében, többnyire a medve természetes élőhelyén kívül. Arra is felfigyeltek, hogy az állatok a Kárpátokból gyakran vándorolnak kelet–nyugat illetve dél–nyugat irányba. Felbukkantak olyan helyen is, ahol addig nem voltak, például Zilah, Szatmár környékén, gyakran jelentek meg a Küküllő-dombságon, illetve láttak Craiova környékén is egyedeket. 2012-től nyújtottak be az érintettek medvekár megtérítésére dossziét az erdészeti őrséghez. 2012–2016 között minden jogosnak ítélt kárt megtérítettek. A 2017–2021 közötti időszakban összeállított okiratcsomókban jelzett kár 80%-át terítették meg a projekt zárásáig. Az utóbbi időben jelentősen megnőttek a kárigények. Míg 2012-ben csupán 44 dosszié volt, tavaly 2500-at regisztráltak. 2012 és 2016 között 1300, míg 2017-2021 között 7500 kárfedezési dossziét küldtek az erdészeti őrséghez, a legtöbb Hargita, Maros és Kovászna megyéből érkezett. A minisztérium eddig 21 millió lej értékben fizetett kártérítést, ezek értéke változik. Volt olyan település, ahol a többször visszatérő vad összesen 500.000 lej kárt okozott. A statisztikák igazolják, hogy az esetek 20%-ában szarvasmarhát, 18%-ában juhot pusztított el, míg 17%-ban a kukoricásban tett kárt.

Nem megoldás az áttelepítés 

A kutatók azt is vizsgálták, hogy az emberi tevékenység, a települések kiterjedése mennyiben érintette a medve élőhelyét. A Prahova völgyében, Brassó környékén, illetve a Csukás-hegység körül 1990-ben az építmények alig 4%-ban foglalták el a vizsgált élőhelyet, 2021-ben 9%-ban. Ez mindössze 5%-os pluszt jelent, ami nem tűnik soknak, de jóval nagyobb a hatása. A legnagyobb gondot az élőhelyek közötti kapcsolat megszakítása okozza. Az állatoknak utakon, vasutakon keresztül kell vándorolniuk, sok esetben pedig a legelők, a beépített területek is a medve vándorlási útvonalán vannak, így elkerülhetetlenné válik a találkozás. 

Az intézmény a medvepopuláció élőhelyét öt kategóriába sorolta. Az említett természetvédelmi helyek összterületének alig 5%-a első kategóriás, ami azt jelenti, hogy a fajnak megfelelő élettere és élelme van. Ezek a helyek a Fogarasi-havasokban, Vrancea megyében és Hargita megye északi részén találhatók, ahol nemigen találkozik az ember a medvével. Bár nem mérték fel az országos medvepopulációt, a megfigyelések és az adatok birtokában a kutatóintézet mintegy 4000 egyedre saccolja az állományt. 

A projekt terepmunkájaként rendszeres találkozókat szerveztek a medve látogatta helységekben. Egy szakemberekből álló csoport 117 esetben mentett meg hurokba fogott, vagy házak, épületek udvarára tévedt állatot, árván maradt bocsokat. Ezeket GPS követőrendszerrel látták el, áthelyezték őket, majd követték a mozgásukat. Összesen 22 medvét monitoroztak. Ramon Jurj néhány konkrét esetet is bemutatott. A megfigyelések következtetése az volt, hogy az állatok néhány nap múlva visszatértek oda, ahonnan elszállították őket, mi több, az új telephelyen is gondot okoztak, így az áttelepítés költséges, ideiglenes, és nem oldja meg a helyzetet.

Néhány megoldással is kísérleteztek. Több erdőkerületben gyümölcsfákat, illetve erdei gyümölcsöket termő bokrokat telepítettek, és újdonságként – Németországban tanult módszerrel – hangyabolyokat szaporítottak, hogy a több táplálékforrással az erdőben tartsák a medvéket. Továbbá 20, a leginkább érintett esztenához, farmokra, kaptárak köré villanypásztorokat telepítettek. Hét évig megfigyelés alatt tartottak 96 esztenát. A hulladékgazdálkodás terén is tettek javaslatokat. A Szarvas-völgyben (Valea Cerbului) az intézet kérésére megszüntették a kempinghelyet, így felszámoltak egy olyan gócot, ahova lejártak a medvék. Továbbá 75 medvebiztos konténert osztottak szét. Ezek olyan, vasszerkezettel, bükkfa deszkából készült „dobozok”, amelyet nem tud tönkretenni a medve. A fenti eljárások mind hatékonynak bizonyultak. Az említettek mellett a projektet népszerűsítő rendezvényeket is szerveztek iskolákban és máshol, több ismeretterjesztő információs táblát is kihelyeztek – mondta Ramon Jurj projektvezető. (Sz.m.: Az érdeklődők a részletes projekt román nyelvű változatát a https://www.forbear.icaswildlife.ro/wp-content/uploads/2018/05/ plan.pdf elérhetőségen tanulmányozhatják.)

Tudományos megalapozottságú megoldáscsomagok 

Az ismertetőt követően Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kifejtette, „a kutatás legnagyobb eredménye az, hogy elfogadtatja a medvét az emberekkel, és rávilágít arra, hogy a hatóságok felelősségteljes megoldásokat kell találjanak a faj védelmére, a természetes élőhely biztosítására. Évente mind többe kerül a medvekérdés rendezése, ezért minél előbb racionális, a tudományos kutatások eredményeire alapozó megoldást kell találni a helyzet rendezésére. A minisztérium továbbra is finanszírozni fogja a medvekutatási programokat, mert egy olyan természeti értéket őrzünk meg, amelyre Románia büszke lehet. Az idén megoldást találunk arra, hogy miként védjuk meg a turistákat, a farmereket a medvetámadástól. Át kell gondolni az érintett övezetekben a hulladékgazdálkodást is, hiszen a könnyen megszerezhető élelemért látogatják a településeket a medvék. Tízmillió euróval támogatjuk a kutatóintézetet, hogy a bemutatotthoz hasonló kutatás alapján konkrétan segíthessük azokat a helyhatóságokat, ahol ilyen gondok merülnek fel. Fontos, hogy az élőhelymegőrzésben, -gondozásban oroszlánrészt vállaljanak a vadásztársaságok, a vadgazdálkodási alapok gazdái. Megelőző kilövési kvótákat vezetünk be, ahol indokolt, de kizárólag jogi, erkölcsi és tudományos alapokon döntünk erről”. 

Az újságírók kérdéseire válaszolva megtudtuk, hogy 2016-tól jelentősen nőtt a medveállomány az országban, egyes tanulmányok igazolják, hogy Brassó környékén több mint 50%-kal nőtt a populáció, vagyis majdnem kétszer annyi egyed van, mint amennyit eltarthat az adott élőhely. Egyik konkrét intézkedésként Ramon Jurj elmondta, hogy az idén nyáron több mint 1000 villanypásztorból álló hálózat kiépítését finanszírozza a minisztérium azokon a helyeken, ahol gyakori a medvetámadás. 

Az állománnyal kapcsolatosan Tánczos Barna miniszter elmondta, folyamatban van egy medvepopulációt felmérő program, egyelőre csak a 2019-es adatokra alapozva állíthatja, hogy Romániában 6000-7000 medve él. Csak akkor tudják meghatározni a megelőző kilövési kvótát, ha pontosabb képet kapnak arról, hogy egy adott területen hány állat tartózkodik. 

– A megelőző kvótával nem oldható meg a helyzet, ez csak egy intézkedést jelent a többi között. A medve már megtalálta annak a módját, hogy miként csökkentse a populációt egy adott területen. Elvándorol távolabbi vidékekre, ahol megfelelő táplálékforrást talál. Az a célunk, hogy a szakemberekkel közösen megoldást ajánljunk a farmereknek, hogy ne a törvénytelen módszereket válasszák. Csak egy példa: még mindig vannak le nem aratott kukoricaföldek, amelyek a településekre vonzzák a medvéket. Erre is oda kell figyelni. Nagyon nehéz lesz helyrehozni mindazt, amit öt éve szándékosan nem rendezett a minisztérium. A fejekben is rendet kell tenni. A szakemberek, a kutatók mindeddig háttérben maradtak. Nem engedte a minisztérium és a hatóságok, hogy a nyilvánosság elé álljanak, és tudományosan megalapozott magyarázatokkal, tényekkel közelítsék meg a témát. Hangsúlyozom, nem a megelőző kilövési kvóta jelenti a megoldást, hanem több olyan javaslat, amelyet kizárólag a bemutatott kutatáshoz hasonló érveken alapszik – mondta következtetésként a miniszter.