Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Megérkeztek a kínai Sinopharm vakcinák Szerbiába. A balkáni országba Kína egymillió adagot küldött, amely 500 ezer ember beoltására elég. A szerb elnök, Aleksandar Vučić szerint egy héten belül el is kezdhetnek vele oltani. Így Szerbia lehet az első európai ország, ahol elkezdik használni a kínai vakcinát.
Már a második adaggal oltanak Spanyol- és Olaszországban is
Spanyolországban már a második adagot kapják a Pfizer-BioNTech vakciájából az idősotthonokban lakók és dolgozók. A spanyol egészségügyi minisztérium legutóbbi közlése szerint eddig csaknem 770 ezer adagot adtak be az oltóanyagból. Spanyolországban már oltanak a Moderna vakcinájával is.
„Nagyon örülünk és elégedettek vagyunk, hogy már ebben a fázisban tartunk. Hálásak vagyunk, és reméljük, hogy nem csak a bentlakókat sikerül beoltani, hanem hamarosan az egész lakosságot, különösen a szociális szférában dolgozókat, hiszen fontos, hogy kialakuljon az immunitás” – mondta egy spanyol idősotthon igazgatója.
Olaszországban már több mint egymillió embert beoltottak. Egy római kórházban már a második adag beadását is megkezdték. Ez viszont nem jelenti, hogy enyhülnének a szabályok: öt régió továbbra is vörös zónának számít.
Szigorítanak Ausztriában
Ausztriában egészen február 7-ig meghosszabbították a korlátozásokat. Az osztrák kancellár további szigorításokat is bejelentett: már kétméteres távolságot kell tartani az utcákon; a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban pedig kötelező lesz az FFP2 maszk.
„Hölgyeim és uraim, tisztában vagyunk vele, hogy a következő hetek nagyon kemények lesznek nagyon sok vállalkozónak, a szülőknek, a gyerekeknek, mindannyiunknak. De semmire sem megyünk vele, ha kinyitunk tíz napra, aztán pedig ismét be kell zárni mindent a megugró fertőzésszámok miatt” – mondta Sebastian Kurz.
Katonai kiképzés otthonról
Svájcban, hogy csökkentsék a koronavírus terjedését a katonai barakkokban, a hadsereg online kurzusokat tart az újoncoknak, csaknem hatezer fiatalnak. Egy erre a célra kifejlesztett alkalmazáson keresztül napi hat órát edzenek majdnem három héten át.
Népszavazás Svájcban a koronavírus elleni védekezésről
Az „Alkotmány barátai” nevű csoport szerint a kormány nem jól reagál a járványra, ezért petíciót nyújtott be a szövetségi kormánynak.
A civil szervezet 90 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a kormányzat oldja fel a Covid–19 miatt elrendelt lezárásokat. A svájci alkotmány értelmében kötelező kiírni a népszavazást, ha azt legalább ötvenezer ember kéri.
A tavaly szeptemberben elfogadott szabályok az „Alkotmány barátai” szerint „veszélyesek, erkölcstelenek és feleslegesek”. Decemberben pedig bezáratták az éttermeket, a sportklubokat és a kulturális intézményeket is. A szervezet szerint ezek az intézkedések aránytalanok és „láthatóan eredménytelenek”. Az új szabályok ellenzői között olyanok is vannak, akik szerint a járványt lehetne a meglévő jogszabályokkal is kezelni, ehhez nincs szüksége a kormányzatnak további felhatalmazásra.
A népszavazásra leghamarabb 2021 júniusában kerülhet sor.
Felszólalt a „vakcinacionalizmus” ellen az ENSZ főtitkára. António Guterres videóüzenetében szolidaritást és fokozottabb nemzetközi együttműködést kér az országoktól a járvány kezelésében, hiszen a vírusnak a világ minden pontján vannak halálos áldozatai.
„A világunk egy szívszorító mérföldkőhöz ért: a COVID–19-világjárvány már több mint kétmillió emberéletet követelt. A koronavírus-járvány hatásait pedig súlyosbította a globálisan összehangolt küzdelem hiánya. Most a több mint kétmillió lélek emlékére a világnak cselekednie kell, sokkal nagyobb szolidaritást kell mutatnunk. Itt az idő” – fogalmazott az ENSZ főtitkára.
2021 világszerte növekvő esetszámokkal indult, a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján naponta átlagosan csaknem 12 ezren haltak meg újév óta. Ráadásul egészségügyi szakértők további mutációk terjedésétől tartanak.
Gyilkos háborút indítottunk a környezet ellen
Az ENSZ főtitkára szerint az emberiség a vesztébe rohan, és azelőtt megsemmisíti a saját jövőjét, hogy felfogná, mekkora veszélyben van bolygónk.
António Guterres a New York-i Columbia Egyetemen a múlt év végén tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy radikális és összehangolt intézkedések nélkül az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete 3-5 Celsius-fokkal is emelkedhet.
„Gyilkos háborút indítottunk a környezet ellen, barátaim. És ebből semmiképpen sem kerülhetünk ki győztesként, mert a természet mindig visszavág, egyre súlyosabban és súlyosabban” – fogalmazott a világszervezet főtitkára.
Külön kiemelte, hogy a biodiverzitás is az összeomlás szélén van, újfajta betegségek pusztítanak, a tengerekben pedig egyre gyűl a műanyaghulladék. Guterres a klímaválság elhárítását az ENSZ legfontosabb feladatának nevezte, amely, mint mondta, „egyetlen percet sem várhat”.
Egyre durvábban fogalmaz a WHO
Az oltás és a mutáns koronavírusok terjedésének megfékezése – ez a két dolog, ami mindenek fellett áll most Európában.
A vakcinagyárak nem bírják az iramot, ami feszültséget szül az uniós tagállamok között is, miközben a WHO arra figyelmeztet, hogy végzetes és morálisan védhetetlen hibát követnek el a tehetősebb országok, amikor felvásárolják az oltóanyagkészletet anélkül, hogy segítenék beoltani a szegény országok lakosságát is.
A szervezet főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz az igazgatótanács legutóbbi ülésén beszélt erről, mondván, most úgy állunk, hogy 49 fizetőképes állam megvett 39 millió adag vakcinát, míg a szegény országok közül csak egybe jutott mindössze 25 adag. Azt nem mondta meg, melyik ez az állam, csak azt igyekezett világossá tenni, hogy nem 25 millió, nem 25 ezer, de még csak nem is 2500 adagról van szó, hanem 25-ről – ez jut egy egész országnak.
A főigazgató azt is nehezményezte, hogy habár a WHO az Európai Bizottsággal közösen indított COVAX program keretében előjegyeztetett öt gyártótól összesen kétmilliárd dózist, a gazdag országok ebben a bizniszben is előbbre sorolódnak, úgyhogy az Egészségügyi Világszervezet megrendeléseit csak február elején kezdik szállítani, ha minden jól megy…
Eközben újabb szakértői jelentés vádolja késlekedéssel a WHO-t. A kedden publikált riport szerint hamarabb kellett volna globális egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetni, és hamarabb kellett volna propagálni a maszkviselést. A járvány kitörésének körülményeit feltáró szakértői vizsgálat nemrég kezdődött a kínai Vuhanban.
Nem javul a helyzet a brit szigeteken
Az Egyesült Királyságban gyakorlatilag mindenhol oltanak, ahol csak lehet. Anglia északnyugati részén még egy katedrálist is berendeztek erre a célra. A hatóságok azzal kísérleteznek, hogy felállítsanak egy éjjel-nappal működő oltórendszert. A sietség indokolt, ugyanis az új típusú koronavírus mutációja szélsebesen terjed, még sosem ápoltak brit kórházakban ennyi COVID-beteget, mint most. És a halálozási statisztika is ijesztő: az elmúlt héten világviszonylatban is listavezető volt az Egyesült Királyság, ahol egymillió emberre több mint 16 járvány miatti haláleset jutott.
A brit szigetekről terjedő mutáns már számos európai országban megjelent. Van, ahol rövid idő alatt kritikus helyzetet teremtett. Erre panaszkodik egy belga város, Houthulst polgármestere is. Joris Hindryckx szerint ez a mutáns most a legnagyobb gond. Az ottani idősotthonban már 63 lakó elkapta, köztük több olyan is, aki folyamatosan segítségre szorul. Az alkalmazottak között is van 43 fertőzött.
Svájcban a szintén nagyon fertőző dél-afrikai mutánssal küzdenek. St. Moritzban, a luxus-síparadicsomban karantén alá helyeztek két szállodát is, és elrendelték az összes helyi lakos tesztelését.
Németországban a szövetségi kormány az eddigieknél is szigorúbb járványintézkedéseket fontolgat. Eközben a bajor vezetés már lépett: az üzletekben és a tömegközlekedésben mindenkinek FFP2 típusú arcmaszkot kell viselnie. Csak az a gond, hogy sokan nem tudják ezt rendszeresen megvenni maguknak.
(Forrás: euronews)